Interjú - 20.fejezet

A Maláj versenyig ezúttal csak 1 hét volt hátra. A csapat visszament a gyárba. Timo (MJ legnagyobb bánatára) ezúttal nem tartott velük. Visszament Isabellel Svájcba. MJ-nek eszébe jutott, hogy 18-án volt Timo 28. születésnapja, amit ő rendesen el is felejtett. A csapat szerdán utazott Kuala Lumpurba de Meganre kedden még várt egy tévés interjú. Nem volt túl sok kedve hozzá, de megígérte Nellynek és nem akarta cserbenhagyni barátnőjét. Nelly az ESPN riportere volt és saját műsora is volt keddenként a TV-ben. MJ már a smink asztalnál ült. Végiggondolta a lehetséges kérdéseket de ismerte Nellyt és tudta, hogy nem fog neki kellemetlen kérdéseket föltenni. Mivel ez élő adás ezért nem bakizhat, ráadásul az egész világon közvetítik és már 2 hete reklámozzák, szóval biztos volt benne, hogy a csapat is látni fogja, valamint a barátai is. Ez egy csöppet feszélyezte, de nem volt ideje sokáig gondolkozni, mert elkezdődött az adás.

-         Szeretettel köszöntöm kedves nézőinket! A nevem Nelly Alison Brown és ez itt a Sport with Nelly! Ahogy azt már megszokhatták ma is egy sportoló lesz a vendégem. Igen jó barátnőm és egy csodálatos ember. Fogadják nagy szeretettel Megan Joy Humphreyit.- a közönség tapsolni kezdett MJ pedig bevonult. Köszöntötték egymást Nellyvel, aztán pedig kezdődhetett az interjú.

-         Nagyon örülök, hogy elfogadtad a meghívásom. Tudom, hogy mostanában nincsen sok időd.

-         Ugyan! Inkább én köszönöm, hogy meghívtál.- mosolygott MJ.

-         Nos én már ismerlek, de a nézők nagy többsége még nem biztos ezért szerintem kezdjük a legelején! Mesélj egy kicsit a családodról, kérlek.

-         Elég nagy családból származom. Én amolyan középső gyerek vagyok. Három idősebb testvérem van. A nővérem, Monica. Ő most 30 éves. Kutatóként dolgozik a NASA-nál. Két bátyám is van, Daniel aki az FBI-nál dolgozik és Eric aki katona. Dan 28, Eric pedig 25 éves. Itt jövök én a sorban és utánam, pedig az iker öcséim, Christian és Antony akik 15 évesek. Továbbá az édesapám, Alan aki most 52 éves.

-         Szép nagy család! De a gyerekkorod enyhén szólva sem volt felhőtlen…

-         Így van. Kyotóban születtem 1989. október 9-én. Az édesanyám, Nakagava Yuriko, japán volt. Nagyon tehetséges színésznő volt. Főleg operákban és különböző zenés darabokban kapott szerepeket de így is ő volt Japán legkeresettebb színésznője. Édesapám abban az időben zenész volt és így ismerkedtek meg. Apa írta a szövegeket és a zenét, Yuriko pedig elénekelte. Ezeknek a daloknak mindig nagy sikerük volt de ennek ellenére nagyon szegények voltunk. Yuri állandóan dolgozott, így nagyon ritkán találkoztunk. Ha hazajött, akkor is inkább lefeküdt, mert fáradt volt. Azonban akármennyit dolgozott, a pénz, amit keresett így sem volt elég. Az öcséim születése után nem sokkal ismét dolgozni kezdett de ezért nagy árat kellett fizetnie. Az egyik fellépése közben már nem bírta tovább az állandó hajtást és összeesett. Kórházba került de a kezelések és a gyógyszerek olyan drágák voltak, hogy nem tudtuk őket kifizetni, így Yuri meghalt, amikor én 6 éves voltam…Utána minden egyre rosszabb lett. Apa teljesen szétcsúszott. Nagy adósságokba került, amiket nem tudott kifizetni. A testvéreimet a nagynéném és a nagyszüleim nevelték. Engem azonban nem vettek magukhoz ezért árvaházba kerültem. Innen gyakran elvittek olyan emberek, akiknek apa tartozott és velem akarták zsarolni. Sajnos ennek ellenére sem sikerült őt fizetésre bírni, így nagyon gyakran engem bántottak. Ennek testi nyomai nincsenek…inkább lelkileg viselt meg. Aztán, amikor Dan nagykorú lett, visszakerültem hozzá.- MJ maga is meglepődött azon, hogy milyen őszintén beszélt a családjáról a nyilvánosság előtt. Sohasem szerette, ha a családjáról kérdezték de most megkönnyebbült, hogy ezt a dolgot megosztotta.

-         Értem…Most nézzük a karrieredet…Vegyük sorra egy kicsit, hogy honnan indultál és hova jutottál mostanra.- terelte a témát kicsit vidámabb dolgok felé Nelly.

-         Ez egy nagyon érdekes dolog. Amikor kicsi voltam rengetegszer néztem versenyeket. A legtöbb emberhez hasonlóan, nekem is Ayrton Senna volt a nagy kedvencem. Minden vasárnap ott ültem a TV előtt és neki szurkoltam. Még mindig tisztán emlékszem az 1994-es imolai nagydíj minden pillanatára. A baleset után senki nem mondta meg nekem, hogy mi történt. Magamtól kellett rájönnöm, amikor a következő versenyen már más ült az autójában. Furcsa volt nekem ez az egész mivel akkor még nem igazán tudtam felfogni, hogy mit jelent az, hogy „meghalni”. Ez csak akkor vált számomra világossá, amikor egy évvel később Yuriko is meghalt…Ha jól emlékszem, először 12 éves koromban gokartoztam. Dan és Eric rendszeresen jártak és egyszer én is elbújtam a kocsiban. Persze ők nem tudtak róla, így magukkal vittek. Aztán, amikor rájöttek. hogy ott vagyok, nem vittek haza, hanem hagyták, hogy én is beüljek. Azt hiszem, hogy az volt az a pillanat, amikor igazán megszerettem ezt a sportágat. 15 évesen már versenyeket nyertem. Kipróbáltam a motorozást is de 4 keréken jobban éreztem magam. Aztán 2007-ben a GP2-be kerültem, ahol Timo Glock csapattársa voltam az iSport csapatnál. A sok balhé miatt 2008-ban visszamentem Amerikába de ezúttal az Egyesült Államokba és ott folytattam a versenyzést. Elég sok győzelmem volt de bajnokságot sosem nyertem…Apa is odaköltözött valamint a tesóim is, így újra összejött a család. Aztán idén visszajöttem Európába, és most a Virginnek dolgozom.- mosolygott MJ.

-         Hogy érzed magad a csapatnál?- tette fel az újabb kérdést Nelly.

-         Bár még nem régóta vagyok itt, de mégis úgy érzem, hogy ez az eddigi legjobb munkahelyem.

-         Furcsa ezt hallani, hiszen jelenleg ti vagytok a sereghajtók…Miért nem egy top csapathoz szerződtél?- kérdezte Nelly.

-         Ez egy érdekes dolog. Szerintem, ha egy Ferrarin vagy egy Red Bullon kell dolgozni, akkor ott nem a fejlődés az elsődleges cél, hanem a szinten tartás. Ezt nem úgy értem, hogy nem kell fejleszteni az autót. Egyszerűen arról van szó, hogy egy bizonyos szintet állandóan hozni kell, és azon felül kell teljesíteni. Az alap szint jelenleg minden élvonalbeli csapatnál meg van. A Virgin csapatnak ez az első éve ebben a kategóriában, így az alap szintet is nekünk kell kialakítani, amire majd építkezhetünk. Ez szerintem sokkal jobb és kisebb a feszültség is. Nem azt mondom, hogy nincs felelősség. Sőt! Talán pont az ilyen esetekben a legfontosabb, hogy odafigyeljünk, hiszen most dől ez, hogy mennyire tudunk fejlődni és mennyire lesz hasznos az, amit idén összehozunk.- MJ felelősségteljesen és komolyan beszélt. Valójában remélte, hogy ezt Lisa most látja, és végre megbékél vele. Persze ennek érdekében esze ágában sem volt hazudni. Őszintén válaszolt minden kérdésre.

-         Hiányzik a versenyzés?

-         Őszintén? Nagyon! Amikor látom a fiúkat, hogy hogyan küzdenek meg egy-egy pontszerző helyért és látom rajtuk a lelkesedést, legszívesebben én is ott csatáznék közöttük, de tudom, hogy ezt nem tehetem. Elég érdekes is lenne…- merengett el MJ mosolyogva.

-         Milyen a kapcsolatod a csapatoddal?

-         Nagyon jó! Szeretek velük dolgozni, értik a dolgukat de nem játsszák a buzgómócsingot.

-         És Timo?

-         Jó pilóta. Jól lehet vele együtt dolgozni. Mindig figyel arra, amit mondok és arra törekszik, hogy minél jobb legyen.

-         És milyen volt ellene versenyezni?? – erre a kérdésre MJ elnevette magát.

-         Huh…hát sokszor biztos voltam benne, hogy mind a ketten fejre fogunk állni de borzasztóan élveztem. Néha azért összeértünk és ebből általában én kerültem ki vesztesen, de sosem voltam mérges érte.

-         Elég sok autót törtél össze és nagyon komoly baleseteid is voltak. Sohasem féltél utána visszaülni az autóba?

-         Valóban sok balesetem volt. Először 14 éves koromban ütköztem egy gokarttal. Igazából éppen csak egy koccanás volt de utáni 2 hétig nem mertem visszaülni. Utána pedig már hozzászoktam. Sokszor borultam fel és mentem falnak. Sőt, olyan is volt, hogy kigyulladta az autóm. Ezek után általában szinte rögtön visszaültem. Sosem gondoltam arra, hogy mi lett volna, ha a fal 2 centivel arrébb talál el. Egyszerűen csak versenyeztem, és nem idegeskedtem. Az viszont jobban meg szokott viselni, amikor a barátaim ütköznek…

-         2008-ban és 2009-ben kommentátor is voltál. Hogyan reagáltál, amikor valaki balesetet szenvedett?

-         Elég rosszul. Ha láttam, hogy történt valami akkor általában leblokkoltam és még levegőt is elfelejtettem venni. Nem emlékszem pontosan, hogy kinek voltak nagy balesetei ebben az időben…

-         Például Timonak 3 is.

-         Így van! Mind a 3 nagyon ijesztő volt. Főleg amikor eltalálta a falat. De azt hiszem, hogy Massa baleseténél telt be a pohár. Akkor kint voltunk a pályán és onnan közvetítettünk. Úgy éreztem, hogyha ő most meghal, akkor elvesztem a sportágba vetett hitemet…De szerencsére nem így történt és most már újra versenyzik.- mosolygott a lány.

-         Nos bizonyára sok fiút érdekel, ezért felteszem a kérdést…Érdeklődsz-e valaki iránt komolyabban?- mosolygott Nelly. MJ sejtette, hogy ezt a kérdést nem fogja megúszni.

-         Ami azt illeti…igen.- felelte a lány. Próbált minél természetesebb lenni de belül nagyon feszült volt.

-         Köze van az F1-hez??- feszegette tovább a kérdést a spanyol lány.

-         Mondjuk…- válaszolta MJ sejtelmesen.

-         És mi lett az elveiddel?? Te mondogatod mindig, hogy nem kezdesz kollégákkal.- mondta Nelly tettetett felháborodással.

-         Ez így van! Valóban nagyon kevés olyan személy van, akivel el tudnám magam képzelni. Egyszerűen túl jól ismerem a srácokat. Olyanok mintha a tesóim lennének.

-         De ezek szerint van valaki, akire nem úgy tekintesz, mint egy testvérre…

-         Nos igen…de elég plátói és egyirányú a dolog…- nevette el a végét a lány és remélte, hogy elterelődik a téma.

-         Még egy kérdés…Szerinted édesanyád büszke lenne rád?- ezen a kérdésen MJ elgondolkodott…

-         Nos…nem tudom. Sohasem hívom úgy, hogy „anya”. Inkább a rendes nevén emlegetem. Nem azért van ez, mert nem szeretem…csak nem tudok róla eleget. Sokan mondják, akik ismerték, hogy tökéletes mása vagyok. Az igazat megvallva már egyáltalán nem emlékszem rá. Nem tudom, hogy milyen volt, hogy hogyan nézett ki, nem emlékszem a hangjára…semmire…csak azokra a mesékre, amiket minden este mesélt, ha otthon volt de már azokra is alig. Néha elgondolkozom azon, hogy lát-e most engem. És ha igen, akkor mit gondolhat rólam. Olyan lettem-e amilyennek akarta, hogy legyek vagy teljesen más. Ezt valószínűleg már sosem fogom megtudni…Amikor meghalt akkor megfogadtam, hogy soha nem fogom hagyni, hogy a gyerekeimnek is hasonló életük legyen. Nem fogom őket elhagyni. Ezért dolgozom olyan keményen és talán ezért is, vagyok spórolós. Nem akarom, hogy azon kelljen idegeskednem, hogy meg tudnak-e majd élni. Soha nem szórtam két kézzel a pénzt még akkor sem, ha megtehetném, hiszen nálam jobban kevesen tudják, hogy mekkora árat fizethetünk érte a végén…- Nelly úgy érezte, hogy ez a tökéletes befejezése a műsornak így néhány sablonos zárómondat után, mindenki mehetett haza.

-         Köszönöm MJ, hogy ilyen őszinte voltál.- hálálkodott Nelly.

-         Ugyan! Legalább feldobtam egy kicsit a nézettséget…- mosolygott MJ.

-         Nem gondolod, hogy ezután rád fognak szállni?- aggodalmaskodott a spanyol lány.

-         Ha nem mondtam volna el, akkor úgyis kiderítették volna. Így legalább az igazat hallották. Lehet, hogy egy darabig furcsán fognak nézni rám a boxban, hiszen erről senki sem tudott de majd túlélem valahogy.- a két lány beszélgetett még egy kicsit, majd MJ elindult Malajziába. Nem sok kedve volt most dolgozni, de muszáj volt. Ahhoz pedig még kevesebb kedve volt, hogy végignézze, ahogy Isabell boldogan tipeg a boxban, Timoval az oldalán…és talán még Lisa „kedves” pillantását is megkapja ajándékba. Ugyanakkor remélte, hogy ezt látták és valamelyest enyhülnek majd a kedélyek.

Váratlan segítség - 19.fejezet

MJ visszament a szobájába. Soha nem érezte magát ennyire magányosnak és nyomorultnak, mint most. Nem értette, hogy miért nem képes odaállni Timo elé és elmondani neki az igazságot. Ekkor kopogtak az ajtaján. Döntött…ha Timo az, akkor mindent elmond neki, ha nem, akkor pedig hallgat. Lassan kinyitotta az ajtót. Titkon remélte, hogy a fiú jött utána de csalódni kellett. Az ajtó előtt egy 20 év körüli fiatal lány állt. Nem volt túl magas, hosszú barna haja volt és barna szemei.

-         Szia! Mi még nem találkoztunk. Az én nevem Selina. Timo húga vagyok.- mondta mosolyogva a lány. MJ kezdett kiakadni. Semmi kedve nem volt több olyan emberrel találkozni, akinek Glock a családneve.

-         Ha te is azért jöttél, hogy kiabálj velem és megüss, akkor inkább most essünk túl rajta.- mondta Megan lemondóan. Selina elcsodálkozott.

-         Ugyan dehogy! Én csak beszélgetni szeretnék.- felelte a lány. MJ egy kicsit meglepődött. Eddig ő az egyetlen nő, aki valóban kedvesnek tűnik ebben a zavaros ügyben.

-         Gyere csak be! Az én nevem Megan Joy Humphrey és a bátyád mérnöke vagyok. Bocsi a rendetlenségért de most nem vagyok formában.- mondta MJ és belépett a német lány után a szobába.

-         Sejtettem. Isabellnek elment az esze. Bár ha jobban meggondolom, akkor soha nem is jött meg…- elmélkedett a lány. Megan ezen is meglepődött, hiszen Selina az első, aki nem Isabellt védi.

-         Te erről honnan tudsz?

-         Valahogy kitaláltam abból, hogy Isabell utánad ment és utána nem sokkal meg eléggé leamortizálva jöttél ki.- MJ erre nem tudott mit mondani. Csak meredt maga elé. Ekkor megint kopogtak.

-         Oh ez biztos Alex lesz!- mondta Selina.

-         Ki az az Alex?- MJ kezdett félni.

-         Ő a bátyám…illetve Timo bátyja is. Ő a legidősebb közülünk.- mondta a német lány, majd pedig kinyitotta az ajtót, amin egy 30 év körüli, magas, göndör hajú, barna szemű férfi lépett be.

-         Huh bakker! Muter eléggé bekeményített. Alig bírtam kimagyarázni, hogy hova megyünk.- mondta Alex majd, pedig észrevette a tanácstalanul nézelődő Megant.

-         Szia MJ! Alex vagyok. Selina és Timo bátyja.- mosolygott a férfi. Ő is kedvesnek tűnt.

-         Én Megan vagyok! Nagyon örülök.- mondta a lány kicsit félénken.

-         Most pedig, hogy mind itt vagyunk, beszélgessünk egy kicsit…-kezdte Selina de MJ közbe vágott.

-         Előtte egy kérdés! Vagytok még??? Úgy értem, hogy számítsak további Glock nevű egyedek felbukkanására?- kérdezte a lány, mire Alex és Selina is elnevette magát.

-         Nem! Csak ennyien vagyunk…Illetve, nekem van 2 fiam Alexnek, pedig 2 lánya…de ennyi.- mondta Selina. MJ csak mosolygott. Már értette, hogy Lisa miért problémázik a gyerekvállalás miatt.

-         Na de most fontosabb dolgokról kell beszélnünk…Mit érzel Timo iránt?- kérdezte a német lány. Megan ledöbbent. Az oké, hogy kedvesek de azért nem kéne így belekérdezni a közepébe. Alex látta a bizonytalanságot Megan arcán.

-         Figyelj rám! Tudom, hogy semmi okod sincs, hogy megbízz bennünk, de valahogy muszáj lesz szétválasztani őket egymástól különben Timo teljesen ki fog égni. Évek óta azt nézzük, ahogy Isabell tönkreteszi. Most végre van esély arra, hogy leszálljon róla és, hogy Timonak végre boldog élete legyen. Veled…- mondta Alex. MJ még mindig nem szólt semmit.

-         Megkérdezem még egyszer. Szereted? Őszintén szereted?- kérdezte Selina.

-         Igen…szeretem.- válaszolta halkan MJ. Végre látott kiutat ebből az egész helyzetből.

-         Na ez a beszéd! Nyugodj meg és szedd össze magad. Mi segítünk lekoptatni Isabell és lenyugtatjuk anyát is. A többi már rajtatok múlik.- mosolygott a fiú. Megannek még voltak kételyi de már sokkal nyugodtabb volt. Bízott Alexben és Selinában és remélte, hogy a tervük működni fog.

A napok gyorsan teltek, így a következő verseny is hamar elérkezett. Ausztráliába szokás szerint meleg volt de a verseny napjára esőt jósoltak. Az első szabadedzés siralmas volt…Timo utolsó lett. A második és harmadik edzésen valamennyire javult a helyzet de egy 21. és egy 22. helynél nem futotta többre. Az időmérőn egész jól ment az autó. Timo 21. lett, 1:29,592-es idővel. A csapat egy kicsit nyomott hangulatban volt. Eléggé kedvetlenül ment a munka de a verseny napjára minden a helyére került. MJ próbálta a lehető legnagyobb távolságot hagyni közte és Isabell valamint Lisa között. Ez elég nehéz volt, mert amikor MJ valamit közölni akart Timoval akkor valamelyik nő rendszerint megjelent, és megpróbálta szabotálni a beszélgetést, több-kevesebb sikerrel. A verseny napján mindenki izgatott volt. A rajt előtt megengedték a csapatoknak, hogy a száraz pályás gumikat intermediate-ekre cseréljék, mivel a pálya nedves volt. A rajt viszonylag simán ment.

-         Vettel az élen, Massa a második, Webber a harmadik…eddig nem történt semmi rendkívüli.- mondta MJ Timonak. A fiú nem válaszolt. Megan érezte, hogy az egész hiszti most előröl fog kezdődni és Timo ismét mérges rá. Valószínűleg Isabell kitálalt…Legalábbis a gúnyos mosolyából ez derült ki.

-         Az első kanyarban Button megforgatta Alonsot. Vigyázz!- MJ azért tovább próbálkozott.

-         Képzeld, én is látom!- jött a válasz. Erre MJ elszomorodott, Lisa és Isabell arcán pedig egy gonosz mosoly jelent meg. Ezek után a lány csak az igazán lényeges információkat közölte. Például guminyomás, motor hőmérséklet vagy tapadás. Közben elég sokan kiestek. MJ csak azt közölte amikor a 28. körben Lucas ismét feladta a versenyt hidraulikai problémák miatt. A körök viszonylag nyugodtan teltek. Egy idő után azonban Timo úttartási és kormányzási hibákra panaszkodott.

-         Most már igazán csinálhatnátok valamit az autómmal!! Alig bírom bevenni a kanyarokat.- a fiú már szabályosan dühöngött.

-         Értettük! Gyere be a boxba!- szólt MJ és már le is mászott a helyéről. A stratégiába nem volt belekalkulálva, hogy Timo bejöjjön a 42. körben, szóval nagyon kellett sietniük. Az autó begördült, a szerelők kereket cseréltek, MJ pedig az autót vette jobban szemügyre. Amint megtalálta a hibát, elsápadt. Félve mondta ki, hogy…

-         A felfüggesztésnek annyi. Nem tudsz visszamenni a pályára.- az autót betolták Timo pedig kipattant belőle. Borzasztó dühös volt de MJ úgy döntött, hogy mégis megpróbál beszélni vele.

-         Sajnálom de egyáltalán nem látszott az adatokon, hogy…- MJ nem tudta befejezni, mert Timo közbevágott.

-         Mi lenne, ha egyszer végre a verseny előtt vennéd észre, hogy baj van??- Timo hangja feszült volt és dühös. Kikerülte a lányt és odament Isabellhez. MJ reflexből a fiú után fordult de rögtön meg is bánta, amikor végig kellett néznie, ahogy Timo megcsókolja Isabellt majd pedig megöleli. Isabell állt szemben Megannel, így be tudott vetni egy újabb gonosz mosolyt viszont a lánynak ez már sok volt. Azonnal kiment a boxból és minél messzebb akart kerülni az egész helytől de Jarno elkapta.

-         Sajnálom, hogy kiestetek.- mondta az olasz, aki azért volt itt, mert nem tudott elindulni a versenyen Lucaséhoz hasonló problémák miatt. MJ nem válaszolt csak próbálta nem elbőgni magát a férfi előtt. Jarno rögtön kiszúrta, hogy baj van ezért karon ragadta a lányt és elvitte oda, ahol nyugodtan tudnak beszélgetni. Út közben látták, ahogy Timo és Isabell kézen fogva sétálnak. Isabell amikor kiszúrta őket, rögtön odabújt Timohoz és megcsókolta. A fiú nem egészen értette, hogy mi van, mert éppen a telefonjával volt elfoglalva de nem nézett föl. Jarno MJ-re pillantott, aki egyre kisebbre húzta össze magát. A férfi egyből megértette, hogy mi a baj. Miután beléptek Jarno „szobájába”, az olasz egyből el is kezdte a vallatást.

-         Igazán kitalálhatnád végre, hogy mit akarsz. Ha Timo veled foglalkozik, akkor elhajtod. Ha Isabellel foglalkozik, akkor meg mindig úgy nézel ki, mint egy kislány. akinek elvették a homokozó lapátját. Döntsd el végre! Akarod Timot vagy nem? Nos?- Jarno kezdett egy kicsit ideges lenni.

-         Félek…- mondta halkan MJ.

-         Mégis mitől?- kérdezte csodálkozva Jarno.

-         A következményektől!…Vannak, akik azt mondják, hogy Timonak velem kell lennie, de vannak, akik szerint Isabellel. Mégis mit kéne csinálnom?  Ha összejövök vele, akkor Isabell és Lisa addig szekálnak és bántanak ameddig vissza nem lépek. És különben is…miért olyan biztosak benne egyesek, hogy boldoggá tudnám tenni Timot. Lehet, hogy csak rosszabbul járna velem, mint Isabellel- MJ a végén már könnyezett.

-         Hogy érted azt, hogy bántanak?- kérdezte Jarno. MJ nem válaszolt.- Fizikailag bántottak?

-         Lisa csak felpofozott. Isabell esett nekem még a gyárban. De megérdemeltem.- válaszolta MJ szomorúan.

-         Na nem! Ilyen nincs! Tudom, hogy Isabell aljas de ezt azért nem néztem volna ki belőle…és Lisából sem. Sőt! Biztos vagyok benne, hogy bármit is mondtál, neked volt igazad.- Jarno megpróbálta megnyugtatni a lányt de ez nem nagyon sikerült. Egy darabig csöndben ültek. MJ már csak párat szipogott.

-         Tudod, hogy miért hisszük azt, hogy te vagy a tökéletes lány Timo számára és nem Isabell?- kérdezte kedvesen a férfi. MJ csak a fejét csóválta.- Nos amikor ők összejöttek akkor tényleg minden rendben volt. Illetve Isabell már akkor is furcsa volt nekem de ennyiben hagytam. Aztán történt pár érdekes dolog kettejük között. Isabell valószínűleg nem egyszer feküdt össze másokkal, amikor Timo éppen versenyen volt. Ezt egy darabig jól leplezte és megpróbált mindenkivel kedves lenni, hogy le ne bukjon. Úgy tett mintha imádná Timot és ezt ő el is hitte. Már a családalapítást kezdte el tervezgetni, amikor egy nap teljesen összezuhanva jelent meg és senkivel sem volt hajlandó beszélni. Később kiderült, hogy Isabell terhes lett de amint megtudta, rögtön ment és elvetette. Timonak még csak nem is szólt róla. Persze valószínű, hogy a gyerek nem az övé volt de attól még bántotta a dolog. Isabell természetesen a karrierjére hivatkozott…És ilyenkor jogos a kérdés, hogy Timo miért nem hagyta ott a fenébe?…Nos Isabell anyja érdekes egy nő. Mindig a lányát védi akár jogos akár nem. Így hát nem hagyhatta annyiban a dolgot…Lisa pedig azért védi ennyire, mert erről a dologról nem tud. Timo nem bírta neki elmondani. Látta rajta, hogy mennyire szeretne a középső fiacskájától is egy unokát és összetört volna, ha kiderül a dolog. Timo pedig szépen megbocsátott mindent Isabellnek és úgy tesz, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Mi pedig, a barátai, szeretnénk, hogy végre boldog lehessen. És biztosak vagyunk benne, hogy ti ketten nagyon boldogok lennétek együtt.- mosolygott a lányra Jarno. MJ végre megértette, hogy mi áll ennek az egésznek a hátterében és megfogadta, hogy ha még egyszer kikezd vele Isabell akkor minimum egy olyan pofont lenyom neki, hogy összeesik.

Konfliktusok - 18.fejezet

MJ visszament az irodájába. Nemsokára kopogtak az ajtaján. Remélte, hogy Timo az és jött, hogy megnyugtassa de csalódnia kellett. Az ajtón Lisa lépett be.

-Szia.- köszönt ridegen az asszony. MJ nem volt biztos benne, hogy tegezheti ezért inkább nem tette.

-         Jó napot! Mi járatban van?- kérdezte kedvesen a lány.

-         Beszélni szeretnék veled. Mi volt ez az előbbi?- kérdezte higgadtan Lisa.

-         Maga is látta.- válaszolt MJ. Semmi kedve nem volt magyarázkodni. Főleg Timo anyjának nem.

-         Igen, láttam de nem akartam hinni a szememnek.

-         Na jó! Tudom, hogy valami baja van velem, úgyhogy hagyjuk a süket dumát és térjünk végre a tárgyra.- a lányban kezdett felmenni a pumpa.

-         Rendben. Nem kertelek. Hagyd békén a fiamat.- rövid volt és lényegre törő. MJ tudta, hogy valami ilyesmi jön de nem akarta ennyiben hagyni.

-         Rá sem szálltam.- védte magát a lány, de tudta, hogy Lisa sem adja fel.

-         Akkor kifejtem bővebben. Meg ne lássam többet, hogy a fiam körül legyeskedsz. Így is éppen elég baja van. Nem hiányzik neki még egy kolonc. Láttam, hogy hogyan néz rád. De ő nem látja azt, amit én. Timonak csak és kizárólag Isabell mellett van jó helye. Te nem vagy hozzá való. Csak kihasználnád és ő ezt nem érdemli meg.- a lánynak ez már sok volt. Sejtette, hogy az asszonynak meg van róla a véleménye, de ez mégis lesújtotta. Vissza akart vágni a nőnek.

-         És ha azt mondom, hogy szeretem a fiát?- dobta vissza MJ a labdát.

-         Hazudsz! Én nem hiszek neked és teszek róla, hogy más se higgyen.- Lisa kezdett egyre idegesebb lenni.

-         Nem hazudok! Ez az igazság. Szeretem és ő is szeret engem. Maga nem lát jól! Isabell használja ki Timot nem én! Soha nem tennék vele ilyet.- MJ agyára is leszállt a vörös köd.

-         Ohh valóban? És mit tudsz adni a fiamnak, amit Isabell nem? Közel 7 év van köztetek. Ő már régen versenyzett, amikor te még csak pelenkában rohangáltál. Neki már családot kéne alapítani, nem pedig utánad rohangálni. Te komolytalan vagy hozzá. Arra sem vagy képes, hogy komolyan vedd a munkádat nemhogy arra, hogy felnevelj egy gyereket.- Lisa szavai borzasztóan fájtak a lánynak. Legszívesebben sírva elrohant volna de nem akarta megadni ezt az örömöt az asszonynak.

-         Hogy mit tudok Timonak adni? Nem sok mindent…csupán magamat és a szívemet. Lehet, hogy ez magának semmi, de ha ismerne, akkor tudná, hogy nagyon nehezen bízom meg az emberekben. Soha senkiben nem bíztam még annyira, mint Timoban. Lehet, hogy kimondva sok van köztünk, de valójában ez semmi. És mégis miből gondolja, hogy nem tudnék neki gyereket szülni?- MJ már szinte kiabált.

-         Nem vitatkozom tovább! Timo Isabell mellett marad. Vita lezárva. És ha még egyszer bepróbálkozol azt, nagyon megbánod.- Lisa lezártnak tekintette a beszélgetést és kifelé indult. MJ úgy érezte magát, mint akit eltapostak de még egyszer visszavágott…

-         Tudja, amikor először megláttam önt, rögtön arra gondoltam, hogy Timo milyen szerencsés, hogy ilyen jó szülei vannak…Most már csak remélni tudom, hogy jobb anya leszek önnél…- Lisának sem kellett több…megfordult és egy hatalmas pofont adott Megannek majd pedig kiment az irodából. MJ meg sem rezzent, amikor Lisa keze csattant az arcán. Csak állt és bambán nézett ki a fejéből. Fájt neki, hogy ilyen vélemény alakult ki róla az asszony szemében de úgy gondolta, hogy biztos nem alaptalanul. Megannek volt egy igen nagy hibája…Mégpedig az, hogy ha valaki valami rosszat mond róla, akkor nem az illető szándékát vagy természetét kérdőjelezi meg, hanem saját magában kezdi keresni a hibát, még akkor is ha az nincs is ott. Éppen ezért elkezdte kivetíteni magára azokat a dolgokat, amit Lisa mondott. Elhitte, hogy komolytalan, hogy túl fiatal, hogy semmit nem vesz komolyan, hogy nem tudna felnevelni egy gyereket és azt is, hogy Timonak Isabellel kell lennie. Kiment a mosdóba és megmosta az arcát, ami egyre pirosabb lett az ütés helyén. Tudta, hogy ezt nem fogja tudni kimagyarázni. Ismét kopogtak az ajtaján. MJ gyorsan visszament, leült az asztalához és az iratokat nézegette. Az arcát eltakarta a kezével, mintha a fejét támasztaná.

-         Tessék?- az ajtón ezúttal valóban Timo lépett be. Megannek most ez hiányzott a legkevésbé.

-         Szia! Minden rendben? Nick kissé durva tud lenni néha, de ne vedd magadra! Teljesen igazad volt.- mondta Timo de a lány nem nézett rá. Úgy tett mintha oda sem figyelne.- Minden rendben?- kérdezte aggódva a fiú.

-         Persze.- erőltetett magára egy mosolyt MJ.

-         Pedig nem úgy nézel ki, mint akivel minden rendben. Gyere csak ide…- mondta Timo de mivel a lány nem állt föl ezért ő ment oda és leguggolt mellé. Aggódva nézett a lányra, aki még mindig csak maga elé meredt. Timo óvatosan elvette MJ kezét az arca mellől, de egyből ledöbbent, amikor meglátta a hatalmas piros foltot.

-         Úr Isten! Mi történt Megan?- kérdezte rémülten.

-         Semmi…csak…csak nekimentem az ajtónak. Tudod, hogy milyen béna vagyok.- nevetett MJ zavartan. Timo nehezen, de végül elhitte, amit a lány mondott. Egy puszit akart adni az arcára de MJ elhúzódott.

-         Timo! Ennek véget kell vetnünk. Ez nem működik. Neked Isabell a barátnőd. Vele kéne most lenned.- mondta ki MJ nehezen, de határozottan. Timo kérdőn nézett a lányra.

-         De mi…-kezdte volna, de a lány közbevágott.

-         Nem. Nincs olyan, hogy „mi”. Csak te vagy és Isabell. Ezt meg kell értened. Mostantól csak kollégák vagyunk. Most pedig kérlek, menj ki.- mondta MJ és közben elfordult, hogy ne kelljen végignéznie, ahogy Timo szép lassan és szomorúan kisétál az életéből. Az ajtó becsukódott, MJ pedig rádőlt az asztalra és csak zokogott…Ezt  fiú is hallotta. És ő is szörnyen érezte magát. Olyan volt ez számára mintha most 3x olyan távol lenne a lánytól, mint ez előtt. Biztos volt benne, hogy MJ nem magától döntött így. Elhatározta, hogy addig nem nyugszik, amíg ki nem derül, hogy ki a valódi felelős.

MJ kb. 20 perc intenzív zokogás után végre megnyugodott. Túl akart lépni végre ezen az egész cirkuszon és kikapcsolódni egy kicsit. Erre azonban egy darabig még nincs sok esély. Ekkor megcsörren MJ telefonja. Richard hívta…

-         Szia Megan! Csak azért hívlak, mert 8-kor lesz egy kis összejövetel a nagyteremben. Pókerezünk egy kicsit, meg beszélgetünk.

-         Bocsi de nem érek rá.- vágta rá egyszerűen Megan.

-         És miért nem?- kérdezte Richard.

-         Nos…úgy terveztem, hogy veszek egy csomó fagyit és addig eszek, amíg nem leszek egy élő ágyúgolyó, majd pedig elmegyek a NASA-hoz és kilövetem magam a világűrbe és letelepedem a Jupiteren. Ott aztán megalapítom a saját országom, ahol a mezőkön sajtos roló terem, a felhők vattacukorból vannak és mindenhol színes lámák fognak ugrándozni. De most, hogy elmondtam a tervem, meg kell, hogy öljelek.- mondta MJ komoly hangon. Richard már a felénél elröhögte magát.

-         Értem! És ezekhez a világra törő terveidhez természetesen semmi köze Timohoz és Isabellhez.- mondta Richard.

-         Pontosan! Az ég világon semmi köze.- hazudott MJ. Richard sóhajtott egyet.

-         Figyel Megan. Tudom, hogy a dolgok nem alakulnak a legjobban, de azzal csak alapot adsz a pletykáknak, ha nem mész el. Mit mondanék a sajtónak? A Jupiteres sztori nagyon eredeti de nem hiszem, hogy komolyan vennék.- mondta komolyan a férfi.

-         Mondd azt, hogy meghaltam!- vágta rá Megan.

-         Aha! És a következő versenyen ki lesz a mérnök?

-         Addigra varázslatos és hihetetlen módon feltámadok! Tádám! Majd Alonso segít…úgyis imád bűvészkedni.- MJ nagyon beleélte magát.

-         Most komolyan….Kérlek! Az én kedvemért gyere el. Tudom, hogy számodra én nem vagyok olyan sármos és csábító, mint Timo de azért megpróbálom.- mondta Richard, mire MJ elröhögte magát.

-         Mit vegyek fel?- kérdezte megadón MJ.

-         Csak annyi a kikötésem, hogy csinos legyél.- mondta Richard.

-         A francba! A zsákruha megint kilőve….na mind egy…majd legközelebb.- mondta a lány tettetett szomorúsággal. Miután befejezték a beszélgetést, MJ úgy döntött, hogy vesz egy ruhát. Vagy a 20-at próbálta, amikor végre megtalálta a tökéleteset. Egy rövid, ujjatlan, piros ruha volt, az elején mély kivágással és egy masnival a derekán. Egy viszonylag lapos, fekete cipőt választott hozzá. Miután végzett az öltözködéssel, feltett egy szolid sminket és úgy döntött, hogy ezúttal kiengedi a haját. Ezt nagyon ritkán tette. Általában még éjszakára is össze volt kötve mivel MJ-t nagyon zavarta a hossza de sajnálta levágatni, mert szép volt csak sok macera volt vele…például göndörödött….de nem úgy, ahogy a normális embereknek…párás időben sokkal inkább hasonlított egy birkára, mint egy emberre. Miután jól kifésülte derék alá érő haját, elindult a nagyterem felé. Viszonylag korán érkezett mivel még csak pár ember volt jelen. MJ amint megpillantotta a szerelőit, rögtön odacsoszogott hozzájuk. A fiúk már messziről fütyültek neki.

-         Abba lehet hagyni! Bár ha jobban meggondolom, akkor lehet, hogy a szomszéd városban még nem hallották.- elmélkedett MJ.

-         Jól van na! Személyes tapasztalataim szerint a normális nők örülnek, ha egy fiú rájuk fütyül.- mondta Aaron.

-         Ebből látszik, hogy nem vagyok normális.- mondta Megan. Már nagyon kínosan érezte magát. Régen megbánta már, hogy betette ide a lábát. Nem volt ideje elmélkedni, mert abban a pillanatban megérkezett a többi vendég. MJ először Lisát és Dannist pillantotta meg. A férfi mosolyogva bólintott felé de Lisa észre sem vette. A lány érezte, hogy ez az este csak rosszabb lesz. Nem tévedett nagyot…A terembe megérkezett Timo és Isabell is. Kézen fogva….és mosolyogtak…boldognak tűntek. Ez önmagában még nem tragédia…de az már felért egy kisebb katasztrófával, hogy Isabell és MJ ugyan olyan ruhát viselt. Megan sosem volt olyan, aki ilyeneken kiakad, Isabell viszont nagyon is a lelkére vette…mondjuk az sem volt enyhítő körülmény, hogy MJ-n kb. 200-szor jobban állt a ruha, mint Isabellen…és ezt a német lány már nem volt hajlandó megbocsátani. Gyilkos pillantásokat küldött MJ felé, aki legszívesebben azonnal leásta volna magát Kínáig. Timo viszont le sem bírta venni a szemét Meganről. Ez Isabellnek és Lisának is feltűnt, akik olykor élénken bökdösni kezdték. Megan egész este bujdosott. A pókerbe ugyan beszállt, de amikor Timo is leült játszani akkor elhúzta a csíkot. Egy idő után úgy döntött, hogy meglátogatja a mosdót. Éppen végzett és kifelé indult, amikor Isabellel találta szemben magát. Megpróbálta kikerülni, és gyorsan kislisszolni de a lány bevágta előtte az ajtót. MJ-nek már nem is tűnt olyan rossz ötletnek a Jupiterre költözés…

-         Na idefigyelj te kis szajha…- kezdte Isabell cseppet sem barátságos hangon-…ha nem szállsz le a pasimról, akkor esküszöm, hogy addig zaklatlak, amíg bele nem őrülsz.- Megan nem félt a lánytól. Hozzá volt már szokva a hasonló fenyegetésekhez. Legtöbbször nem is ment bele a vitába de most nem tudta megállni.

-         Először is…nem vagyok szajha. Eszembe sem jutna megcsalni azt, aki szeret. Másodszor…miért vagy benne olyan biztos, hogy Timo téged szeret?- MJ teljesen nyugodt volt viszont Isabellről ezt már nem lehetett elmondani.

-         Ő AZ ENYÉM!!! VILÁGOS??? TE EGY SENKI VAGY!! TÉGED SOSEM SZERETNE ÚGY, AHOGY ENGEM!!- üvöltötte a német lány. Megannek már egyre jobban viszketett a tenyere de tudta, hogy ha elveszti a fejét és nekiesik Isabellnek akkor mindennek vége. Így hát higgadtan válaszolt.

-         Nos igen…ÚGY biztos, hogy nem szeretne, ahogy téged…engem sokkal jobban szeretne, ha hagynám…és tudod, hogy miért nem hagyom? Mert úgy gondoltam, hogy nektek együtt kell lennetek. Azt hittem, hogy azzal teszek neki jót, ha megpróbálom elérni, hogy ne érezzen irántam semmit…ha hagyom, hogy veled legyen, még akkor is, ha ez nekem borzasztóan fáj. De most már biztos vagyok benne, hogy a legjobb dolog, amit tehetek, hogy örökre elválasztom tőled. Te egy szörnyen önző nő vagy! Észre sem veszed, hogy mi zajlik körülötted. Biztos vagyok benne, hogy valaha szerelmes volt beléd….de abban is, hogy ez már elmúlt. Igazán remélem, hogy nálad csak jobb barátnői lesznek.- mondta MJ kifejezéstelen arccal. Isabell egy pillanatra ledöbben, de aztán úrrá lett rajta a harag és nekiesett a lánynak. Húzta a haját, ütögette, rugdosta, a ruháját tépkedte…MJ lazán a földre küldhette volna…de nem akarta. Inkább megvárta, hogy Isabell lenyugodjon….amikor ez megtörtént akkor fogta magát és egyenesen kisétált a mosdóból. Átsétált a termen, ahol minden szem rá szegeződött. Mindenki döbbenten figyelte, ahogy MJ kócos hajjal, szakadt ruhában és piros foltokkal tarkítva kisétál a teremből. Timo nem értette, hogy mi történt de azonnal a lány után akart menni, Lisa azonban elkapta a karját.

-         Ha utána mész, akkor ez volt az utolsó közös beszélgetésünk.- mondta az asszony ridegen. Timo először felbátorodott és tett pár lépést, de aztán inkább visszafordult és csendben tűrte, ahogy MJ teljesen összetörve, könnyes szemmel kisétál a teremből.

Az első verseny - 17.fejezet

Véleményeket írjatok!! :D

Elérkezett a szombat. Az utolsó edzés és az időmérő napja. MJ boldogan mászkált a pályán. Erre a vidámságra a barátai is felfigyeltek és be is nyomultak az irodájába.

-         Sziasztok!- köszönt mosolyogva a lány.

-         Na halljuk! Mi történt tegnap??- ült le Alice.

-         Honnan veszitek, hogy történt bármi is?- kérdezte MJ.

-         Na ne szórakozzá’…soha nem mosolyogtál még ilyen idiótán.- folytatta Alice.

-         Mennyit tudtok??

-         Lényegében annyit, hogy táncoltatok…- szólt Nelly.

-         De még hogy…..- nevetett Lexi.

-         Ti kifigyeltetek?- kérdezte felháborodva MJ.

-         Áááá ugyan….dehogy…- mondta Diane.

-         Ezért nem tudjuk, hogy mi történt utána.- mondta Bev.

-         Hát…- mondta Megan titokzatosan.

-         Mondd már!!!- sürgette barátnőjét Cheryl.

-         Szóval….

-         Nyögd már ki…- mondta Maya.

-         Nos az úgy volt….

-         Hát  mindjárt magam alá sz*rok! Mondd már végre!!- türelmetlenkedett Alice is. MJ nagyon élvezte a helyzetet.

-         Igazából semmi különös…- kezdte MJ közömbös hangon - …csak megcsókolt és azt mondta, hogy szeret.- mosolyogta el a végét a lány.

-         Júj de aranyos!- kezdte a lelkesedést Maya. A többiek pedig folytatták. Aztán még megtárgyalták Maya nagy problémáját, miszerint nem tudja eldönteni, hogy ki a helyesebb:  Lorenzo, aki úgy néz ki mint SP vagy pedig Zsolti aki ugyan Lucas csapatához tartozik de olyan feje van mint Justin Biebernek.

-         Nos igen…az élet nagy dilemmái…2 homi közül melyik a helyesebb.- mondta Alice.

-         Hééé!!- háborodott fel Maya. Nemsokára elkezdődött az utolsó edzés. Timo 19. lett 1:59,173-mal. A délutáni időmérő már nem ment ilyen simán. Mind a két fiú problémákkal küszködött. Végül 1:59,728-cal 19. lett Timo és 2:00,587-es idővel pedig Lucas jött be a 22. helyre.

MJ másnap idegesen ébredt. Már korán kint volt a pályán. Az eddigi adatokat elemezgette, átszámolta még egyszer a stratégiát, átnézte a kocsit. Szép lassan a többiek is megérkeztek. Megan felült a helyére és a monitorokat nézegette. Timonak a szerelői magyaráztak de nem nagyon figyelt…jobban érdekelte Megan. A lány időközben visszament az irodájába és megpróbált lenyugodni de inkább csak még idegesebb lett. Kopogtak az ajtón.

-Szabad!- mondta MJ tettetett nyugodtsággal.

-Szia!- lépett be Timo mosolyogva az irodába.- Ideges vagy?- kérdezte kedvesen, miközben megsimította a lány arcát.

- Ennyire látszik?- kérdezte zavartan mosolyogva MJ.

- Nagyon feszült vagy! Nyugodj meg egy kicsit. Semmi baj nem lesz.- nyugtatta a lányt Timo.

-         Nem lehetsz benne biztos! Mi van, ha valamit elszámoltam…vagy valami elromlik és nem tudjuk megoldani…vagy veled történik valami…- nézett rémültem a MJ a fiúra.

-         Na gyere ide…- mondta Timo a lánynak, majd pedig leültek egymás mellé a kanapéra. A fiú megfogta MJ kezét és bíztatóan rá mosolygott.- Biztos, hogy nem számoltál el semmit. Ha valamiért mégis megáll az autó, akkor azért nem te leszel a felelős. Te mindent megtettél azért, hogy ma a legjobb formánkat tudjuk nyújtani. Velem pedig semmi nem fog történni. Ahhoz azért elég rutinom van, hogy ne menjek a falba. Ha esetleg mégis koccanok, akkor sem történhet semmi. Maximum egy kis agyrázkódás vagy egy bokarándulás de ez ezzel jár és ezt te is tudod.- MJ a padlót szuggerálta. Timo a lány álla alá nyúlt és felemelte a fejét, hogy a szemébe tudjon nézni.

-         Megígéred, hogy vigyázol?- kérdezte Megan komolyan.

-         Igen! Ha te pedig megígéred, hogy nem idegeskedsz.- felelte Timo. MJ nem mondott semmit csak óvatosan megcsókolta a fiút. Maga sem értette, hogy miért, hiszen tegnap még rácsukta az ajtót. Valamiért a lány elkezdett ragaszkodni Timohoz. Nem igazán tudta, hogy hányadán is állnak egymással, hiszen nyilvánosan nem járnak, de mégis olyanok már lassan, mint egy pár. Ekkor MJ eszébe jutott, hogy ő még egyszer sem mondta a fiúnak, hogy szereti. Nem azért mert fél kimondani…..egyszerűen csak nem érzi úgy, hogy itt lenne az ideje. Valami visszatartja…bár ha jobban belegondolt, akkor inkább valaki…valaki, akinek a neve Lisa. MJ tudja, hogyha kimondja, az igazságot, hogy szereti Timot akkor onnan nincs megállás, viszont az asszony biztos, hogy nem fogja elfogadni ezt a kapcsolatot.

-         TIMO!! Idő van!- jött egy hang kintről, amire MJ és Timo szétrebbent.

-         Hát akkor sok sikert.- mondta egy kicsit zavartan a lány mire Timo csak kacsintott és kiment a szobából. MJ mosolyogva nézett utána. A fiú minden félelmét és kételyét eloszlatta. Boldogan sétált ő is Timo után a garázsba. A barátai már ott voltak és nagy bőszen integettek. Ezúttal még Bev és Cher is hajlandó volt elszakadni a párjától és együtt szorítottak barátnőjüknek. MJ némi segítséggel magára szerelte a csapatrádiót majd pedig szólt egy pár szót a csapathoz…

-         Szeretném megköszönni mindenkinek az eddigi kemény munkát és remélem, hogy nem fogunk csalódni. Biztos vagyok benne, hogy mindenki a legjobb tudása szerint dolgozott eddig és ez után is ezt foglya tenni. Tudom, hogy ez egy nagyon nehéz helyzet, de ha most még nem is jön össze a dolog, akkor sincs ok az aggodalomra. Rengeteg időnk van még. Na de most elsősorban erre a versenyre koncentráljunk. Mindenkinek sok szerencsét.- fejezte be MJ a mondanivalóját mire mindenki tapsolni kezdett. Megan elfoglalta a helyét és még egyszer végignézett a csapaton. Közben Lisával is találkozott a tekintete, aki ugyan olyan megvetően és szigorúan nézett rá, mint előző este. Időközben a versenyzők elindultak a felvezető körre, a csapattagok pedig vissza a boxba. Mindenki feszülten figyelte a monitorokat.  A lámpák egymás után kigyulladtam majd hírtelen elaludtak és kezdetét vette a verseny.

-         Vettel és a  Ferrarik az élen…a 2 HRT lassabban indult nálad.- adta az instrukciókat MJ.

-         Mi ez a füst?- kérdezte Timo az 1. kanyar után.

-         Nem tudom de Webber autójából jött. Próbálj meg nem belemenni.- folytatta a lány.

-         Oké.- a második kanyarban újabb probléma adódott…

-         Sutil és Robert keresztbe álltak a pálya közepén!! Legyél nagyon óvatos.

-         Rendben. Látom.- jött a rövid válasz. Egy darabig semmi nem történt. A 2. körtől viszont felgyorsultak az események.

-         Chandhok összetörte az autóját! Sárga zászló…- de nem ez volt az egyetlen probléma…- Lucas befejezte a versenyt.- szólt MJ.

-         Mi történt?

-         Motorhiba…viszont a te motorod is melegszik...figyelj oda.

-         Rendben.- válaszolta Timo. A körök egy darabig ismét eseménytelenül teltek.

-         A 12. körnél járunk. Kobajasi is kiesett…úgy tűnik, hogy ma mindenkinek a hidraulikával gyűlik meg a baja.- elmélkedett MJ.- Petrov a boxban…és ahogy elnézem, már nem megy vissza játszani.- nézte a lány a mellettük lévő boxot.

-         Motor?- kérdezett vissza Timo.

-         Nem! Eltörte a jobb első felfüggesztést...hát ehhez is kell tehetség.- kommentálta az esetet Megan. 3 körrel később azonban megtörtént az, amitől mindenki tartott…Timo alatt megállt az autó…

-         Ez meg mi a fene volt?- kérdezte Timo kissé ingerülten Megantól. A lány megijedt de azért válaszolt…

-         Sajnálom, de nem tudom megmondani, hogy a váltó ment-e előbb tönkre vagy a motor…- mondta a lány szomorúan.

-         Mindegy…ez ennyi volt mára. Majd legközelebb…- mondta Timo majd kiszállt az autóból és visszajött a boxba. Az egész csapat nagyon csalódott volt, amiért ilyen korán be kellett fejezniük a versenyt. A végét még megvárták. Az 1. Alonso, 2. Massa, a 3. pedig Hamilton lett. Sebi 4., Nico 5., Mark 8., Robert 11., Jaime 13., Jarno 17. lett Bruno pedig szintén kiesett túlmelegedés miatt. A csapat szomorúan kezdett el pakolni majd pedig mindenki visszament a szállodába és másnap pedig a gyárba. Timo is ment a csapattal bár még 2 hét volt a következő versenyig.

-         Megvilágosodtam!- toppant be szerelőihez MJ.

-         Attól, hogy felkapcsolod a lámpát még nem világosodtál meg.- szólt Aaron aki éppen a kocsi alatt szerelt.

-         Kac-kac…Úgy értettem, hogy rájöttem, hogy mi volt a baja a kocsinak. Nesze!- nyújtott át egy papírt Gregorynak a lány majd pedig felült az egyik szekrényre.

-         Király! Szóval az a nagy titok nyitja, hogy cseréljük ki a motort meg a váltót…egy zseni vagy.- mondta ironikusan Lorenzo miután vetett egy pillantást a lapra.

-         Hé! Engem azért fizetnek, hogy gondolkodjak és megoldásokat keressek! Ez egy megoldás…De ha gondoljátok akkor szétszedhetjük a motort és a váltót majd pedig 3 napon keresztül vakon tapogatózva megpróbálhatjuk kitalálni, hogy mi a baj de a 4. napon úgyis rájövünk, hogy lehetetlen megoldani csere nélkül és kiderül, hogy nekem volt igazam.- válaszolt MJ karba tett kézzel. Ekkor megjelent Timo is.

-         Hogy megy a munka srácok?- kérdezte mosolyogva.

-         Kiválóan főnök! MJ éppen most oldotta meg a problémát.- felelte Aguri.

-         Tényleg? És mégis hogyan?- érdeklődött Timo és felült MJ mellé.

-         Közölte, hogy cseréljük ki a motort meg a váltót…- mondta Stefan.

-         És ezt közölni kellett???- nevetett a német pilóta.

-         Na jól van! Kezd már te is a piszkálódást légy szíves. Ha olyan okosak vagytok, akkor másszatok le onnan, gyertek ide és rakjátok össze a kocsit.- mondta Damien idegesen. MJ felnevetett és Timora nézett.

-         Jössz?- kérdezte a fiútól- Mutassuk meg ezeknek, hogy hogyan is kell egy versenyautót összerakni.- a fiú mosolyogva követte Megant. A többiek félreálltak és amolyan „Úgy sem tudják megcsinálni” nézéssel figyelték a műveleteket. MJ rutinos mozdulatokkal kezdett kutakodni a különböző fiókokban. Előkerültek csavarok, fogók, kesztyűk, különböző apró alkatrészek és egy tekercs szigetelőszalag.

-         Az meg minek?- kérdezte Alexander csodálkozva.

-         Egy valamit nagyon jól tanuljatok meg fiúk…ha valamit  rögzítettél de még mindig mozog akkor az csak egyet jelent…mégpedig azt, hogy nem használtál elég ragasztót.- erre a fiúk elfehéredtek Timo pedig elnevette magát. Látszólag nem idegeskedett azért, hogy az autóját ragasztóval akarják egyben tartani.

-         Biztos, hogy ez jó ötlet?- kérdezte suttogva Nino kollégáitól, azonban ők nem válaszoltak csak a műveleteket figyelték. MJ ellenőrizte a vezetékeket, a felfüggesztést, a fékeket, és a kormányoszlopot majd pedig Timoval együtt kibányászták a váltót és a motort. Miután betették helyette az újat, a kasznit is a helyére tették. A kerekeket már könnyen felrakták és huncutul mosolyogtak a szerelőfiúkra akik meg sem tudtak szólalni.

-         De mi rá a garancia, hogy működik?- kérdezte Lorenzo.

-         Félted a becsületed, mi? Na figyel!- mondta MJ azzal bepattant az autóba.

-         Mit csinálsz MJ?- kérdezte Timo rémülten a lányt.

-         Bebizonyítom, hogy igazam van.- felelte. A motor beindult majd pedig MJ rálépett a gázra de a másik lábát közben a féken tartotta. A kerekek füstöltek és az egész épület zengett a kocsi hangjától. Miután befejezte kiszállt az autóból és büszkén mosolygott. Közben Nick üvöltve rohant be a szerelőkhöz. Richard és John, valamint Timo szülei pedig a nyomában loholtak.

-         MI A FENÉT MŰVELTEK??? KINEK A ZSENIÁLIS ÖTLETE VOLT AZ ÉPÜLETBEN BEINDÍTANI EGY VERSENYAUTÓT????? – Nick tajtékzott. A fiúk arcára kiült a rémület. Tudták, hogy Nick mindenkit kirúgat, ha kiderül az igazság. De nem egészen az történt amire vártak…

-         Én voltam.- felelte nemes egyszerűséggel MJ. Mindenki elhűlten nézett a lányra. Nick feje pedig csak vörösödött.

-         Sejtettem, hogy te voltál az értelmi szerző. Eddig azt hittem, hogy csak teszed az agyad de most már rájöttem, hogy te tényleg őrült vagy. Egyáltalán ki engedte meg, hogy beleülj abba az autóba? Van róla fogalmad, hogy mivel játszol? Belegondoltál abba, hogy mi lett volna, ha véletlenül lecsúszik a lábad a fékről és elütöd Timot vagy az egyik szerelődet?- kiabált Nick, Lisa szeme pedig villámokat szórt. MJ nem ijedt meg. Volt már dolga Nickhez hasonló elmebeteg mérnökökkel és Lisához hasonló féltékeny anyukákkal.

-         Na figyelj ide Nick. Nem vagyok őrült csak éppen azt próbálom rendbe hozni amit te több hónap fáradtságos és kemény munkával sikeresen elrontottál. Én engedtem meg magamnak, hogy beleüljek, mert úgy érzem, hogy jogom van hozzá. Nagyon is tudom, hogy mivel „játszom” és lehet, hogy nem nyertem vb-ket de annyira azért értek a dologhoz, hogy senkit ne sodorjak veszélybe. Tudod, hogy mi a nagy helyzet Nick? Te félsz tőlem. Félsz a módszereimtől és attól, hogy jobb problémamegoldó készségem van, mint neked…Ezért inkább mindenhol hibát keresel, abban mit csinálok. De van egy rossz hírem Nick. Nem tőlem kell félned, hanem attól, hogy mi lesz, ha egy versenyt sem tudunk idén befejezni. Én mindent megteszek annak érdekében, hogy ez ne következzen be. És te?- kérdezte MJ. Nick nem válaszolt csak nézte a lányt. MJ sóhajtott egyet, megrázta a fejét és otthagyta a többieket és remélte, hogy a szavai pozitívan fognak hatni Nick munkájára.

Vallomás - 16.fejezet

MJ lassan elindult a lift felé. Rajta kívül senki nem volt bent. Örült neki mert így legalább le tud nyugodni egy kicsit, bár így is úgy érezte, hogy mindjárt elájul. Lent a nagyterem előtt már fotósok hada ácsorgott. Amint meglátták a lányt, egyből lerohanták.

-         Kisasszony! Csak egy kérdést!- kezdte az egyikük. MJ egyenlőre nem akart semmiféle interjút adni. Egyszerűen csak be akart menni a terembe és túlélni valahogy az estét. De a riporterek folytatták.

-         Milyen kapcsolat fűzi önt Timo Glockhoz?…

-         Tényleg utálják egymást?…

-         Igaz, hogy önök lefeküdtek egymással??…- MJ kezdett ideges lenni. Fogalma sem volt, hogy ezek a hiénák most csak találgatnak vagy valaki kitálalt nekik.

-         Na figyeljenek ide. Eddig és most is csak és kizárólag a munkánk kötött/köt össze minket. Nem kéne minden hülyeségre ugrani. További jó szórakozást.- mondta MJ egy erőltetett mosoly kíséretében majd pedig bement a terembe…

Timo és Jarno az ajtóval szemben álltak a terem másik végében és éppen a Valenciában történtekről beszélgettek…

-         …és utána eljöttem.- fejezte be az esti mesét Timo.

-         Hát te hülye vagy.- mondta Jarno.

-         Nem vagyok hülye. Lehet, hogy szerinted ez baromság de én így látom jónak.- védte meg álláspontját a német fiú.

-         Szerinted ez jó??? Te teljesen megőrültél! Gondold már végig… itt egy gyönyörű lány aki kedves, okos, szerény, vicces, aranyos… és vele szemben pedig egy banya aki, bunkó, akaratos, ostoba, önző, egoista, lehet, hogy nem csúnya de Megannek még csak a nyomába sem ér és ezt te is tudod. Szerintem te is az első lehetőséget választanád csak azt nem értem, hogy ezt miért olyan nehéz megtenned. Csupán annyi a dolgod, hogy szakítasz Isabellel.- mondta Jarno.

-         Könnyű mondani! Nem neked kell majd megküzdened az anyjával…- sóhajtott Timo.

-         Jól értem, hogy te félsz a barátnőd anyjától?- nézett nagyot az olasz.

-         Én nem félek tőle csak nem szeretem. Egy boszorkány… nem képes velem egy helyiségben tartózkodni de elvárja, hogy mindent én fizessek a lányának. Ezzel nem is lenne bajom de Isabell kihasznál…

-         Én is ezt mondom Timo!!- mondta Jarno. Ekkor Megan belépett az ajtón és minden szem rá szegeződött.

-         Istenem de gyönyörű…- mondta Timo csillogó szemmel. Jarno csak mosolygott a barátjára.  Olyan volt, mint egy félénk óvodás, aki éppen most pillantotta meg a titkos szerelmét. MJ is hasonlóan reagálta mikor meglátta a fiút. Beszélni azonban nem tudtak, mivel Richard letámadta a lányt és elvitte bemutatni egy csomó „fontos” embernek. MJ lassan már a saját nevére sem emlékezett aztán egyszer csak elfogytak az emberek. Ennek örült és gyorsan megrohamozta a büfé asztalt, amikor újabb 2 ember ment oda hozzá. Egy férfi és egy nő. Nem tűntek 50-nél többnek. Kedves arcuk volt és nagyon ismerősek voltak…illetve inkább nagyon hasonlítottak valakire.

-         Szia! Te vagy Megan, igaz?- kérdezte kedvesen a férfi.

-         Igen én lennék.- válaszolt mosolyogva a lány. Ez nem olyan ál kedvesség volt, mint ami a többi ember arcán tükröződött, akiket bemutattak neki.

-         Nagyon örülök. Az én nevem Dannis és ő itt a feleségem Lisa. Mi vagyunk Timo szülei és szeretnénk megköszönni, amit érte teszel.- mosolygott még mindig a férfi.

-         Ohh… Csókolom…- mondta zavartan MJ de Dannis közbevágott.

-         Kérlek, tegezz minket. Nem vagyunk olyan öregek…

-         Akkor ez esetben… Sziasztok, az én nevem Megan Joy Humphrey.- mutatkozott be a lány illedelmesen.

-         Joy Humphrey?… Te voltál Timo csapattársa egy pár éve, igaz?- szólalt meg Lisa is.

-         Ez így igaz…- válaszolta MJ.- Egyébként nem tudják véletlenül…

-         Khm-khm…- vágott közbe Dannis.

-         Úgy értem nem tudjátok véletlenül, hogy őt merre találom??- kérdezte Megan. Sürgősen beszélni akart a fiúval.

-         Most éppen nem de szerintem hamar megtalálod… egész eddig le sem vette rólad a szemét.- mondta némi gúnnyal a hangjában Lisa. MJ érezte, hogy az asszony nagyon nem kedveli. Úgy döntött, hogy ezzel most nem foglalkozik, hanem inkább tisztázza a dolgokat a fiúval…

-         Szia Jarno… nem láttad Timot?- lépett oda a lány az olaszhoz.

-         Ott van.- mutatott a fiú felé Jarno.- De légy vele kíméletes…- MJ ezt nem egészen értette de akkor is kitartott eredeti terve mellett.

-         Szia Timo.- köszönt halkan MJ a fiúnak.

-         Szia…- jött a válasz Timo részéről. MJ vett egy nagy levegőt és belekezdett a mondanivalójába…

-         Figyelj! Tudom, hogy mi történt… illetve emlékszem. Nagyon sajnálom azt amiket mondtam… tudom, hogy ez nem mentség de egyáltalán nem mondtam komolyan… és…- Timo óvatosan MJ szájára tette a mutatóujját, ezzel intve csendre a lányt.

-         Tudom… semmi baj.- ekkor meghallották a „DJ” hangját, aki táncra invitált mindenkit.- Táncolnál velem?- kérdezte Timo mélyen MJ szemébe nézve… a lány nem tudott nemet mondani. A parketten sokan voltak, mégis egy pár kitűnt a tömegből… Timo és MJ. Ekkor felcsendült a Backstreet Boys Incomplete című száma mire mindenki lassúzni kezdett. Az emberek mosolyogva nézték a két fiatalt, akik mélyen egymás szemébe nézve táncolták végig a számot. Először még tartották a távolságot de utána egyre közelebb araszoltak egymáshoz. Az arcukat már csak centik választották el.

-         Gyönyörű vagy…- suttogta Timo szerelmesen. MJ nem tudott megszólalni. Borzasztó hülyén érezte magát de ugyanakkor csak Timo szemébe tudott nézni.

-         Mindenki minket néz…- mondta MJ de még mindig nem nézett félre.

-         Had nézzenek… legalább irigykednek, hogy milyen szerencsés vagyok…- mondta Timo.

-         Ugyan miért?- kérdezte a lány.

-         Mert a világ legtökéletesebb lányával táncolok…- súgta Timo a lány fülébe. MJ kész volt. Életében nem hallott ilyen szép szavakat egy fiú szájából. Meg sem bírt szólalni de nem is kellett. A tekintetük beszélt helyettük. A számnak szépen lassan vége lett. Ők megálltak és csak nézték egymást. Végül MJ adta fel hamarabb. Lejött a parkettről és kirohant a teremből. Maga sem értette, hogy miért. Talán az készítette ki, hogy látta Lisa komoly és lenéző tekintetét amikor Timoval táncolt. Felrohant a szobájába, lekapta a magas sarkúját és elterült az ágyon. Kopogást hallott ezért felkelt és kinyitotta az ajtót. Timo állt előtte teljes életnagyságban. MJ ismét elkövette azt a hibát, hogy egyenesen a fiú szemébe nézett. Timo közelebb lépett a lányhoz, az egyik kezével magához húzta, a másikkal pedig kibontotta a haját, ami lágyan omlott a vállára és leért egészen a derekáig. Először mindketten hallgattak, majd Timo megszólalt…

-         Szeretlek…- suttogta és megcsókolta a lányt. MJ egy pillanat alatt elvesztette a fejét. Hozzábújt Timohoz és a kezét a fiú nyaka köré fonta. Egy pár pillanat múlva azonban a lány kezdett magához térni pillanatnyi kábulatából. Amint tudatosult benne, hogy mit is művel azonnal kibújt Timo öleléséből és visszament a szobájába. Becsukta az ajtót és leült a földre. Nem értette, hogy hogyan képes valaki ilyen érzéseket kiváltan belőle… de végre rájött arra amire eddig nem volt hajlandó… szerelmes Timoba…