2013. január 12., szombat

A tettes - 26.fejezet



A gyerekek már az udvaron játszottak, mikor MJ-t levitték. Dannis és Lisa is döbbenten állt, azonban amikor Timo rájuk nézett, a nő arcán mást is látott. Nem olyan arckifejezése volt, mint a többieknek. Lisa nézett ki a legkétségbeesettebbnek. A szeme riadtan csillogott és olyan sápadt volt, mint aki éppen el akar ájulni. Természetesen a többiek is megijedtek de az ő arcukon egy egészen másfajta rémület volt felfedezhető. Lisa inkább olyan volt, mint egy bűnös, akit tetten értek. Ez Timo fejében is szöget ütött.
-         Nem mész vele?- kérdezte Selina, bátyjától. Timot ez zökkentette ki a gondolatmenetéből.
-         Ööö…Most még nem. Előbb ki kell derítenem valamit.- mondta a fiú ridegen. Miután a mentők elmentek, Timo mindenkit berendelt a nappaliba.- Na halljam! Ki tette?- kérdezte látszólag nyugodtan. Belül azonban dúlt benne a harag, főleg, hogy biztos volt benne: egy családtagja a tettes.
-         Te meg miről beszélsz, fiam? Egyáltalán mi történt?- kérdezte Dannis értetlenül.
-         Hogy miről beszélek? Nos a tények a következők: Valaki megmérgezte a barátnőmet, méghozzá a jelenlévők közül.- mondta ki Timo, mire Lisa jól láthatóan elsápadt.
-         De hát ez….ez abszurd. Mégis melyikünknek lenne oka bántani MJ-t?- kérdezte Victor. Ezután egy pár másodpercnyi csönd következett.
-         Én is csak egyetlen emberre tudok gondolni….Anya?- kérdezte Timo, mire Lisa felkapta a fejét és még két árnyalatot fehéredett.
-         De hát ez…ez…nevetséges. Mégis mi…mi okom lett volna ilyet tenni?- dadogta az asszony.
-         Még kérdezed?- nevetett fel zavartan Timo- Az az egyszerű okod volt, hogy ki nem állhatod. Sőt, egyenesen gyűlölöd! Valamiért neked fáj, ha én boldog vagyok. De ezt talán velem kéne megbeszélned és, nem pedig sunyi módszerekkel kéne eltenned láb alól azt, akit szeretek.- üvöltötte a fiú, anyja képébe, aki teljesen megrémült.
-         Na álljon meg a menet! Timo ezek a vádak azért elég durvák. Oké, tudjuk, hogy anya nem szívleli MJ-t, de semmi bizonyítékod sincs, hogy ő tette.- állt fel Alex és megpróbálta lenyugtatni a bátyát.
-         Mindjárt lesz.- mondta Timo és kiment a konyhába. Elkezdte feltúrni az összes fiókot és szekrényt, a többiek pedig az ajtóból figyelték. Lisa idegesen tördelte a kezét. Timo egyszer csak abbahagyta a kutakodást és egy kis barna üveget tartva, kérdőn nézett az anyja felé.- Ez meg mi?- kérdezte a fiú. Az üvegen nem volt címke de azt valahogy sejtette, hogy nem fűszer vagy gyógyszer van benne. Egyre szúrósabban nézett a nőre, aki végül megtört…
-         Figyelj rám Timo! Én egyáltalán nem ezt akartam én csak…én csak…- kezdte az asszony és közben sírt.
-         Te csak mi? Hm? Te csak meg akartad ölni? Erről van szó?- kiabált Timo, a többiek pedig hitetlenül meredtek hol Lisára, hol Timora.
-         Dehogy is! Én csak azt akartam, hogy egy kicsit rosszul érezze magát. Ennyi az egész. Nem gondoltam, hogy ez lesz a vége.- próbált szépíteni Lisa, de hiába.
-         Nem gondoltad, mi?…Cö…Hányni tudnék tőled.- mondta Timo és megvetően méregette a nőt. Ezután kb. 3 mondatot alkotott olyan szavakból, amiket most nem ecsetelnék.- Őrülhetsz, ha túléli…- mondta a fiú.
-         MI?? Ezek szerint lehet, hogy nem…mármint lehet, hogy meghal?- kapcsolt Selina és próbálta felfogni a hallottakat.
-         Nos…a mentősök azt mondták, hogy ha 5 perccel később találjuk meg, akkor már nem lett volna értelme őket hívni. De még így sem biztos, hogy rendben lesz.- mondta Timo halkan. Erre a többiek is elhallgattak.- De ha meghal…akkor teszek róla, hogy börtönbe kerülj, jól megfontolt szándékkal elkövetett emberölésért…és lehetőleg többet ne gyere ki.- mondta Timo dühösen, majd pedig a még mindig döbbent társaságot kikerülve, felrohant a szobájába. Először hátrahőkölt, mikor újra meglátta a szőnyegen éktelenkedő vértócsát, de aztán nemes egyszerűséggel kikerülte és leült az ágyra. Borzasztó dühös volt és kétségbeesett. Jól ismerte az anyját. Tudta, hogy tőle kitelik, hogy megpróbálja elkergetni a lányt, de még legmerészebb álmaiban sem gondolta volna, hogy megpróbálja megölni. Ezután Timo fogott egy táskát és beledobált pár cuccot, majd pedig lerohant a lépcsőn és a kocsiig meg sem állt. Látta, hogy a többiek a nappaliban ülnek, de most senkivel nem akart beszélni ezért csak elrohant mellettük, majd pedig tiszta erejéből bevágta maga mögött a bejárati ajtót. Beült a kocsiba és beletaposott a gázba. Soha nem ment a megengedettnél gyorsabban de ezúttal még is ezt tette. Közben azon gondolkozott, hogy mi lesz, ha későn ér oda. Ha már hiába megy. Rekord gyorsasággal ért a korházba. Kipattant az autóból és berohant az épületbe. A recepciós nő enyhén szólva sem volt valami segítőkész de Timo végül csak megtudta, amit akart. Felrohant az emeletre. Az egyik ajtón egy fehér köpenyes doktornő lépett ki, kissé gondterhelt arccal. Egyből felismerte a sietős pilótát és megállította. A kórház dolgozói jól ismerték a családot, mivel Selina és Anett is itt dolgozott. Timo kissé megkönnyebbült, hogy végre megtalálta MJ orvosát.
-         És hogy van?- érdeklődött aggódva a fiú.
-         Nos mivel mérgezés gyanújával hozták be, kimostuk a gyomrát, így a méreg megmaradt részét eltávolítottuk. Azonban a nyelőcsövén marásnyomok fedezhetők fel, ami még a nyelésnél is nagy fájdalmakat okoznak neki, ezért enni és inni csak nagyon óvatosan tud majd egy darabig. Elég magas a láza is, amit most próbálunk lejjebb vinni. Ezen kívül kapott fájdalomcsillapítót és nyugtatót, úgyhogy most alszik. De nem kell aggódnod, rendben lesz.- mondta a doktornő és rámosolygott Timora, aki csak elhúzta a száját. Nem igazán tudott most mosolyogni.
-         Bemehetek hozzá?- jött a következő kérdés.
-         Persze. De előtte meg kell kérdeznem valamit.- nézett komolyan a nő Timora és közelebb lépett hozzá- Fogalmam sincs, hogy mi ez az egész és, hogy ki tette, de mivel ez támadásnak minősül ezért kötelességem megkérdezni, hogy szeretnétek-e feljelentést tenni.- a fiú egy pillanatig elgondolkozott. Hírtelen nem tudta, hogy mit tegyen.
-         Ezt majd még megbeszéljük.- mondta ki végül. A doktornő csak bólintott és mondta, hogy később még benéz, azzal otthagyta a fiút. Timo még hezitált egy kicsit, majd belépett az ajtón. MJ egy ágyon feküdt. A légzése és a szívdobogása egyenletes volt. Timo megkerülte az ágyat és leült MJ mellé egy székre. Egy darabig csak nézte a lányt, majd megfogta a kezét, ami a szokásosnál melegebb volt. A fiú a másik kezét MJ homlokára tette. Már nem volt olyan forró, mint amikor megtalálták. Ez egy kicsit megnyugtatta. Egy idő után nyílt az ajtó és Anett valamint Selina lépett be rajta.
-         Minden rendben?- kérdezte Anett.
-         Igen. Azóta alszik, mióta itt vagyok. De ti mit kerestek itt?- kérdezte a lányoktól Timo.
-         Dolgozunk.- mondták egyszerre.
-         De nem úgy volt, hogy ma nem dolgoztok?- nézett értetlenül a fiú.
-         De igen, viszont úgy döntöttünk, hogy műszakot cserélünk, így te is haza tudsz menni éjszakára és még aggódnod sem kell, mert mi itt leszünk.- mosolygott Selina.
-         Nagyon aranyosak vagytok, de most inkább nem mennék haza.- mondta komoran Timo.
-         Megértem. Feljelentetted?- kérdezte Anett.
-         Nem…Még nem. Előbb megvárom, amíg MJ magához tér.
-         Csak hogy tudd…mindenki neked az igazat.- mondta Selina. Ezután a két lány ment a dolgára, Timo pedig tovább ücsörgött barátnője mellett. Egy idő után elaludt. Este 11 körül kopogtak. Az ajtón, a fiú legnagyobb megdöbbenésére, Lisa lépett be. Timot azonnal újra elöntötte a harag.
-         Te meg mit akarsz itt? Nem okoztál még elég bajt?- förmedt rá a nőre mit sem törődve a hangerővel.
-         Beszélni szeretnék veled.- mondta Lisa halkan és kérlelőn.
-         Ezzel egy kicsit már elkéstél. Nem gondolod?- folytatta a fiú.
-         Nézd Timo. Én ezt az egészet nem így akartam. Te a fiam vagy és ugyan úgy szeretlek, ahogyan a többieket is. Ezért talán érthető, hogy féltelek.- próbálta Lisa jobb belátásra bírni a fiút.
-         Úgy beszélsz, mintha valami ÓRIÁSI bajtól akarnál megvédeni. Komolyan mondom, néha úgy érzem magam, mint egy ötéves, akit az anyja pátyolgat. Amikor Isabell volt a barátnőm, akkor büszke voltam rá, hogy eszedbe sem jutott megjegyzéseket tenni rá. Sőt, még szeretted is. De most rendesen ég az arcom a viselkedésed miatt.- dühöngött Timo.
-         Egyszerűen csak nem tudom elképzelni, hogy mi olyan csodálatos Meganben. Mi az, amitől jobb, mint Isabell? Jó lenne, ha felvilágosítanál, mivel úgy néz ki, hogy itt csak én nem látom azt, amitől mindenki eldobja az agyát.– most már Lisa is felemelte a hangját.
-         Hát jó. Eddig úgy voltam vele, hogy jobb, ha nem tudsz a dolgokról, de most már látom, hogy addig úgysem érted meg, amíg el nem mondom.- kezdte Timo és elmesélte anyjának az egész történetet. Azt, hogy Isabell megcsalta, hogy hazudott neki és végül a gyerekükről is mindent elmondott. Lisa jól láthatóan egyre jobban elsápadt. Nem akart hinni a fülének. Egyáltalán nem nézte ezt ki Isabellből. És ahogy MJ-re pillantott, hírtelen iszonyatos bűntudat fogta el. Nem értette, hogy hogyan lehetett képes ilyesmire. Ahogy szépen lassan lerombolódott előtte Isabell képe, végre ő is észrevette, hogy ebben a lányban sokkal több a jóság és a szeretet Timo iránt. Ahogy ezt végig gondolta, a szemében könnyek gyűltek és kirohant a kórteremből. Timo a kezeibe temette az arcát és sóhajtott egy nagyot. Ekkor valaki megsimította a kezét. A fiú felnézett.
-         Jól vagy?- kérdezte MJ, halvány mosollyal az arcán. Nagyon elgyötörtnek és fáradtnak tűnt, a hangja pedig halk volt és rekedt.
-         Hallottad?- kérdezte a fiú, miközben újra megfogta a lány kezét.
-         Nehéz volt nem hallani.- nevetett fel MJ.
-         Sajnálom. Nem akartalak felébreszteni.- mondta Timo és egy apró puszit nyomott a lány fejére.
-         Ugyan! Éppen eleget fetrengtem már.- mosolygott kínosan.
-         Nézd MJ, sajnálom. Nem tudom, hogy mi ütött Lisába. Sosem csinált még ilyet.- mentegetőzött Timo.
-         Semmi baj. Ne okold magad miatta.- mosolygott MJ a fiúra és megsimogatta az arcát.
-         Hogy ne okolnám magam, mikor megígértem, hogy vigyázok rád és még ezt sem tudtam betartani.- Timo egyre szomorúbb volt.
-         Ettől senki nem tudott volna megvédeni. De te most is itt vagy velem és szeretsz. Ez nekem bőven elég.- mosolygott még mindig MJ. Ezután még beszélgettek egy darabig, majd pedig a lány ismét elaludt, Timo pedig az ágy szélére hajtotta a fejét és azon, gondolkodott, hogy mit kéne tennie Lisával.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése