Sajnos már régen tudtam új részt hozni, de igyekszem :) addig is véleményeket kérek! Az elérhetőségeinket az oldal jobb oldalán találjátok!
Másnap reggel rendőrök érkeztek a kórházba. MJ-ekkor még
aludt ezért Timo kiment beszélni velük. Rövid bemutatkozás után elmondták, hogy
a lányt szeretnék kihallgatni. A fiú nem szólt semmit csak visszament és
felébresztette barátnőjét.
-
Ajjjj…mi van már?- nyöszörgött MJ és a fejére húzta a
párnáját.
-
Rendőrök vannak itt. Beszélni szeretnének veled.- Timo csak
ennyit mondott. MJ egyből felült és fürkésző tekintettel figyelte a fiút. Az
arca kifejezéstelen volt de a lány érezte rajta, hogy nagyon feszült.
Bátorítóan megszorította a kezét.
-
Küld be őket.- mondta, majd egy kicsit rendbe szedte magát.
Ezután a fiú kiment és hamarosan két rendőr-szerű alak lépett be az ajtón. MJ
még nem gondolta végig, hogy mit is kéne mondani ebben a helyzetben. Először
kapott pár egyszerű és ilyenkor szokásos kérdést, azután pedig jöttek a kicsit
kellemetlenebb dolgok.
-
Meg tud-e nevezni olyan személyt, akinek szándékában állt önt
megmérgezni?- jött a kérdés. MJ egy pillanatig elgondolkozott. Mit kéne tennie?
Mondja el, hogy Lisa volt és ezzel minden megoldódik? Vagy mondja azt, hogy ez
egy félreértés és senkinek semmi köze a dologhoz? Nehéz döntés. Ezen a ponton
MJ kipillantott a nagy üvegablakon, ami a folyosóra nézett. Máskor be volt
rajta húzva a függöny de most a lány tisztán látta a folyosón álldogáló
családot, köztük Lisát is, aki idegesen tördelte a kezét. Valószínűleg a
rendőrök után jöttek. Timo tisztes távolságra ült az asszonytól. MJ próbálta
elkapni a fiú tekintetét, hogy hátha ki tud olvasni belőle valamit, de nem
sikerült. Az arcán viszont látszott a tanácstalanság és a gondterheltség. A
lány elgondolkozott. Tudta, hogy ha a fiún múlik, akkor Lisa már nem lenne itt.
MJ-t jó érzéssel töltötte el, hogy tudta: Timo bármit megtenne érte. Döntött.
-
Nézzék, ez csak egy baleset volt. Elég sokat ettem tegnap.
Lehet, hogy olyat is, amire érzékeny a gyomrom. Higgyék el, hogy ez nem bűncselekmény
volt. Nem tudok olyan emberről, aki ilyet tenne. Sőt, olyanról sem, akinek
egyáltalán eszébe jutna ilyesmi. Szóval nem áll szándékomban feljelentést
tenni.- MJ úgy érezte, hogy helyesen cselekedett. A mondandóját tudomásul
vették a rendőrök, és rövid időn belül távoztak is. Amikor kimentek, a lány még
látta, ahogy pár szót váltanak a többiekkel. Lisa arcára egyszerre kiült az
értetlenség és a megkönnyebbülés furcsa keveréke. Erre MJ egy picit
elmosolyodott, majd Timora sandított. Az ő arcán annyi látszott, hogy tudomásul
vette. Nem kezd el ellenkezni, nem mond semmit, csak megfordul és elmegy. Egy
pillantást sem vet a lányra, aki hirtelen nem értette, hogy mi történt. Talán
rosszul cselekedett? Talán meg kellett volna mondania az igazat? Timo ezért
ment el? Most dühös rá? El fogja hagyni? Túl sok volt a kérdés és a lány egyre
jobban kétségbeesett. Végül megfordult, fejére húzta a takarót és halkan
sírdogálni kezdett. Hírtelen valaki megérintette a vállát. MJ nem mozdult csak
szipogott még egy párat.
-
Hahó…- hallott egy hangot maga mellől. Határozottan egy női
hang volt de a lány nem ismerte meg. Végül lehúzta a takarót a fejéről és
szembe találta magát Lisával. A nő azon a széken ült, ahol egy fél órája még
Timo.- Zavarok?- kérdezte Lisa. A hangja egészen más volt, mint eddig. Most
valahogy sokkal kedvesebb volt. De ez nem afféle erőltetett kedvesség. Ez
valódi volt.
-
Nem.- mondta MJ szűkszavúan és felült, hogy jobban lássa a
nőt. Egy darabig szótlanul nézték egymást, végül Lisa megszólalt.
-
Nézd, tudom, hogy amióta találkoztunk egy apró jelét sem
mutatom annak, hogy érző lélek volnék, de…Köszönöm! Nem tudom, hogy mi
késztetett arra, hogy ne mond el az igazat, de borzasztó hálás vagyok. Fogalmam
sincs, hogy miért tettem, amit tettem, de azt tudom, hogy nagyon rosszul
tettem. Egyszerűen nem bírtam elviselni, hogy Timo otthagyta Isabellt. Nem
láttam az orromnál tovább. Nem tudtam, hogy miket művelt. De most már nagyon
bánom, amit tettem. Észre kellett volna vennem, hogy mennyire szeretitek
egymást. Őszintén szólva Timot még sosem láttam ennyire boldognak. Amióta te
„képben vagy” olyan, mint akit kicseréltek. Nagyon régen nem mosolygott már
ennyit. És én képes lettem volna mindezt tönkretenni…- mondta Lisa és a végére
lehajtotta a fejét.
-
Azért nem mondtam el az igazat, mert így láttam jónak. Ti nem
látjátok azt, amit a kívülállók igen. Ezt a családot nagyon erős szálak fűzik
össze. Ha téged lecsukatnálak, azzal csak azt érném el, hogy Dannis elveszti a
feleségét, Alex, Selina és Timo az édesanyját, a kicsik pedig a nagymamájukat.
Nálam jobban senki nem tudhatja, hogy milyen az, ha az ember elveszti az
édesanyját. Timo pedig nagyon ragaszkodó. Sokat ad a véleményetekre. Nála
mindig a családja az első, de ezúttal én is bekerültem a képbe. Tudja, hogy min
mentem keresztül, tudja, hogy mik a félelmeim, és ezektől megpróbál megvédeni.
Lehet, hogy úgy tűnik, hogy most dühös rád és az is lehet, hogy első dühében
képes lett volna feljelenteni, de biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül
nagyon megbánta volna. Én pedig nem akarlak titeket elszakítani egymástól.
Isabell és Timo kapcsolata egyáltalán nem olyan volt, mint egy igazi kapcsolat.
Lehet, hogy nem vagyok szőke, magas, vékony, nem vagyok modell és nem beszélek
németül, de az egészen biztos, hogy én sokkal jobban szeretem Timot, mint
Isabell bármikor is.- mondta, MJ mosolyogva, a nő szemébe nézve. Lisa is
elmosolyodott. A tekintetéből sugárzott a hála. Ezután még váltottak pár szót
egymással, majd Lisa menni készült. Felállt és az ajtó felé indult, ahonnan még
egyszer visszanézett.
-
Oh…és ne aggódj! Timo nem hagyott itt, csak elment
összepakolni a cuccaitokat.
-
De hát miért?- kérdezte MJ meglepődve, de némileg
megkönnyebbülve.
-
Hazamentek hozzá, Svájcba. Gondolom minél messzebb akar tudni
tőlem…- mondta a nő gondterhelt sóhajjal, majd kiment az ajtón. Hamarosan Timo
valóban viszatért. A kezében már ott lobogtatta MJ zárójelentését. A lány
örült, hogy itthagyhatja a kórházat.
Annak azonban már nem annyira, hogy a fiú ugyan olyan komor és szótlan, mint
ahogy elment.
Másnap reggel MJ egy számára ismeretlen helyen ébredt.
Felült és körülnézett. A szobában kellemes sötétség uralkodott és a sötétítőkön
csak itt-ott szűrődött be némi napfény. A fal világos színű volt, ami
összhangban volt a fa bútorzattal. A lánynak nagyon tetszett ez a hely.
Hirtelen valaki mocorogni kezdett mellette, ezért megfordult. Timo még aludt.
Arca fáradt és gondterhelt volt. MJ nem akarta felébreszteni, ezért csak
óvatosan megsimította a fiú arcát, majd felkelt és elindult körülnézni. Amint
kilépett az ajtón, egy folyosón találta magát aminek az egyik végén egy lépcső
volt. Furcsa hangokat hallott onnan, ezért lement. A nappali szintén csodálatos
volt. Innen nyílt egy hatalmas üvegajtó a teraszra és azon keresztül az
udvarra. A lány elhúzta az ajtót és kiment. A kissé még hűvös svájci szél
megcsapta az arcát. MJ-nek jól esett a friss levegő. A fű csodálatosan friss
volt és zöld, így a lány lerohant a terasztól, forgott párat kitartott kézzel,
mint a kisgyerekek, majd pedig ledőlt a fűbe. Egy pár pillanatra becsukta a
szemét és csak hallgatta a madarak énekét, majd pedig felállt és folytatta a
kert felfedezését. Talált egy medencét, egy kis halastavat, melynek gyönyörű
kék vize volt, egy hintaágyat, és ami a legjobban tetszett neki, egy pavilont.
Azonnak odament, leült és onnan csodálta tovább a kertet. Ez a környezet
valahogy nagyon megnyugtató volt számára. Úgy érezte, hogy ha soha többé nem
hagyhatná el ezt a helyet, ő akkor is elégedett lenne. MJ gondolatmenetét az
szakította meg, hogy meglátott egy kis fekete valamit az egyik bokor tövében. A
lány nem tudta, hogy mi lehet az de abban biztos volt, hogy őt figyeli, ezért
felállt és közelebb ment. Ahogy közelebb ért egyre csak azt találgatta, hogy ez
most egy nagyra nőt egér vagy inkább egy kicsi macska. Végül MJ legugolt szinte
közvetlenül az állatka előtt, ami hírtelen felugatott. A lány egy kicsit hátrahőkölt
a meglepetéstől. De legalább azt már tudta, hogy ez egy kutya…vagy valami
olyasmi.
-
Látom megismerkedtél Glöcklivel.- hallotta maga mögül MJ a fiú
hangját.
-
Hogy kicsodával?- fordult meg a lány és érdeklődve figyelte
barátját. Timo felnevetett és legugolt MJ mellé.
-
Ő itt a kutyám Glöckli.- emelte fel a kutyát a fiú és MJ felé
tartotta, hogy jól lássák egymást. Most a lány nevette el magát.
-
Te komolyan Glöcklinek nevezted el a kutyádat? Egyáltalán
biztos, hogy ez egy kutya?- nézett hitetlenül MJ.
-
Igen tényleg így neveztem el. Illetve a rendes neve Glöckchen
de azt nem hiszem, hogy ki tudnád mondani…és igen, tuti, hogy ez egy kutya.-
mondta Timo „sértődötten”.
-
Szerinted nem tudom kimondani?- kezdte MJ szintén durcázva –
Na akkor most figyelj!! Glöc…Glök…Glöh…Glökcsen…- mondta a lány, mire Timo egy
hatalmasat röhögött.
-
Elnézést kérek, hogy megkérdőjeleztem végtelenül hatalmas
német tudásodat!- nevetett még mindig a fiú.
-
Naa most mit kell gúnyolódni…- hisztizett MJ.
-
Én nem gúnyolódtam! Benned egy német nyelvész veszett
el…….valószínüleg örökre.- folytatta Timo, mire már a lány is elnevette magát,
aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve, megfogta a kutya egyik mancsát és
megrázta.
-
Ez esetben…örvendek, Glöckli.- mondta MJ, mire a kutyus
megnyalta a kezét.
-
Nem vagy éhes?- kérdezte a fiú, mire Glöckli vakkantott egyet.
-
De igen.- felelte MJ is, így bementek a konyhába.
Miután végeztek az evéssel, kopogást hallottak az ajtón.
-
Majd én kinyitom!- ajánlotta fel MJ készségesen, majd az
ajtóhoz ment. Kint egy viszonylag magas, barna hajú, mosolygó lány állt.
-
Szia! Az én nevem Catherine. Te pedig biztosan Megan Joy
vagy.- mondta kedvesen a lány.
-
Szia! Igen, de a Joyt kérlek felejtsd el...- mondta MJ egy
aprót fintorogva.
-
Nem szereted?- kérdezte Catherine.
-
Nos…az MJ-t jobban szeretem.- felelte a lány.
-
Ki az, Kicsim?- jött a kérdés bentről és MJ mögött már meg is
jelent Timo.
-
Szia Timo!- köszönt Catherine a fiúnak is.
-
Oh…Hello! Látom megismerkedtetek. Nyugodtan gyere beljebb!-
mondta a fiú, majd mindhárman leültek a nappaliban.
-
Igazán nem akarok zavarni, csak azért jöttem, hogy szólja,
hogy Kimi bulit rendez.- mondta Cathe egy hatalmas sóhajjal. Erre a
kijelentésre MJ felnevetett.
-
Szóval még mindig úgy tesz, mintha ő lenne a Playboy villa
ura…- mondta a lány.
-
Látom képben vagy.- mosolygott a vendég.
-
Nem is tudod, hogy mennyire…- felelte MJ és magában felidézte
Kimi összes buliját, ami részt vett.
-
És mikorra akarja ütemezni? Csak azért, hogy felkészüljünk.-
mondta Timo.
-
Na ezzel lenne egy kis gond, ugyanis ma estére…- felelte Catherine,
mire a fiú arcára kiült a gondterheltség.
-
És kiket hívott meg?- kérdezte Timo, fel sem emelve arcát a
tenyeréből. Catherine éppen szólni akart, de MJ megelőzte.
-
Kitalálom!!! Nos…valószínűleg a vendéglista első helyein
szerepel a finn össznépi együttes, azaz Toni, Atte és még talán Rami is. Ezután
jönnek az F1 jeles képviselői, majd pedig a rallis haverok és végül bármilyen
felfújt mellű élőlény akit össze tudnak szedni.- mondta MJ mire a többiek
felnevettek.
-
Mi tagadás, jól ismered Kimit és a stílusát. Viszont ezúttal
úgy néz ki, hogy a te barátnőidet is iderendelte…- mondta Cathe, mire MJ szeme
elkerekedett.
-
Ez most komoly?- kérdezte elképedve.
-
Nagyon úgy néz ki, hogy igen…
-
És kik is jönnek pontosan?- kérdezte összeszűkült szemmel
Megan.
-
Nos…Heikki szerint, az a Maya nevű lány az egyik szerelőddel,
Alice és az énekes barátja, Beverly
Sebastiannal, Cheryl Nicoval, Nelly és végül Alexandra azzal a One Directionos
gyerekkel…azzal a Liammel.- mondta óvatosan Catherine. MJ nem tudta, hogy min
lepődjön meg jobban. Azon, hogy Lexi Liammel kavar, vagy azon, hogy Maya az
egyik szerelőjével. Ezután váltottak még pár szót Catherinnel majd a lány
elment.
-
Érdekes estének ígérkezik.- mondta Timo miközben becsukta az
ajtót.
-
Mindenképpen.- felelte MJ szűkszavúan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése