2013. január 27., vasárnap

Megbánás/Svájban - 27.fejezet


 Sajnos már régen tudtam új részt hozni, de igyekszem :) addig is véleményeket kérek! Az elérhetőségeinket az oldal jobb oldalán találjátok!


Másnap reggel rendőrök érkeztek a kórházba. MJ-ekkor még aludt ezért Timo kiment beszélni velük. Rövid bemutatkozás után elmondták, hogy a lányt szeretnék kihallgatni. A fiú nem szólt semmit csak visszament és felébresztette barátnőjét.
-         Ajjjj…mi van már?- nyöszörgött MJ és a fejére húzta a párnáját.
-         Rendőrök vannak itt. Beszélni szeretnének veled.- Timo csak ennyit mondott. MJ egyből felült és fürkésző tekintettel figyelte a fiút. Az arca kifejezéstelen volt de a lány érezte rajta, hogy nagyon feszült. Bátorítóan megszorította a kezét.
-         Küld be őket.- mondta, majd egy kicsit rendbe szedte magát. Ezután a fiú kiment és hamarosan két rendőr-szerű alak lépett be az ajtón. MJ még nem gondolta végig, hogy mit is kéne mondani ebben a helyzetben. Először kapott pár egyszerű és ilyenkor szokásos kérdést, azután pedig jöttek a kicsit kellemetlenebb dolgok.
-         Meg tud-e nevezni olyan személyt, akinek szándékában állt önt megmérgezni?- jött a kérdés. MJ egy pillanatig elgondolkozott. Mit kéne tennie? Mondja el, hogy Lisa volt és ezzel minden megoldódik? Vagy mondja azt, hogy ez egy félreértés és senkinek semmi köze a dologhoz? Nehéz döntés. Ezen a ponton MJ kipillantott a nagy üvegablakon, ami a folyosóra nézett. Máskor be volt rajta húzva a függöny de most a lány tisztán látta a folyosón álldogáló családot, köztük Lisát is, aki idegesen tördelte a kezét. Valószínűleg a rendőrök után jöttek. Timo tisztes távolságra ült az asszonytól. MJ próbálta elkapni a fiú tekintetét, hogy hátha ki tud olvasni belőle valamit, de nem sikerült. Az arcán viszont látszott a tanácstalanság és a gondterheltség. A lány elgondolkozott. Tudta, hogy ha a fiún múlik, akkor Lisa már nem lenne itt. MJ-t jó érzéssel töltötte el, hogy tudta: Timo bármit megtenne érte. Döntött.
-         Nézzék, ez csak egy baleset volt. Elég sokat ettem tegnap. Lehet, hogy olyat is, amire érzékeny a gyomrom. Higgyék el, hogy ez nem bűncselekmény volt. Nem tudok olyan emberről, aki ilyet tenne. Sőt, olyanról sem, akinek egyáltalán eszébe jutna ilyesmi. Szóval nem áll szándékomban feljelentést tenni.- MJ úgy érezte, hogy helyesen cselekedett. A mondandóját tudomásul vették a rendőrök, és rövid időn belül távoztak is. Amikor kimentek, a lány még látta, ahogy pár szót váltanak a többiekkel. Lisa arcára egyszerre kiült az értetlenség és a megkönnyebbülés furcsa keveréke. Erre MJ egy picit elmosolyodott, majd Timora sandított. Az ő arcán annyi látszott, hogy tudomásul vette. Nem kezd el ellenkezni, nem mond semmit, csak megfordul és elmegy. Egy pillantást sem vet a lányra, aki hirtelen nem értette, hogy mi történt. Talán rosszul cselekedett? Talán meg kellett volna mondania az igazat? Timo ezért ment el? Most dühös rá? El fogja hagyni? Túl sok volt a kérdés és a lány egyre jobban kétségbeesett. Végül megfordult, fejére húzta a takarót és halkan sírdogálni kezdett. Hírtelen valaki megérintette a vállát. MJ nem mozdult csak szipogott még egy párat.
-         Hahó…- hallott egy hangot maga mellől. Határozottan egy női hang volt de a lány nem ismerte meg. Végül lehúzta a takarót a fejéről és szembe találta magát Lisával. A nő azon a széken ült, ahol egy fél órája még Timo.- Zavarok?- kérdezte Lisa. A hangja egészen más volt, mint eddig. Most valahogy sokkal kedvesebb volt. De ez nem afféle erőltetett kedvesség. Ez valódi volt.
-         Nem.- mondta MJ szűkszavúan és felült, hogy jobban lássa a nőt. Egy darabig szótlanul nézték egymást, végül Lisa megszólalt.
-         Nézd, tudom, hogy amióta találkoztunk egy apró jelét sem mutatom annak, hogy érző lélek volnék, de…Köszönöm! Nem tudom, hogy mi késztetett arra, hogy ne mond el az igazat, de borzasztó hálás vagyok. Fogalmam sincs, hogy miért tettem, amit tettem, de azt tudom, hogy nagyon rosszul tettem. Egyszerűen nem bírtam elviselni, hogy Timo otthagyta Isabellt. Nem láttam az orromnál tovább. Nem tudtam, hogy miket művelt. De most már nagyon bánom, amit tettem. Észre kellett volna vennem, hogy mennyire szeretitek egymást. Őszintén szólva Timot még sosem láttam ennyire boldognak. Amióta te „képben vagy” olyan, mint akit kicseréltek. Nagyon régen nem mosolygott már ennyit. És én képes lettem volna mindezt tönkretenni…- mondta Lisa és a végére lehajtotta a fejét.
-         Azért nem mondtam el az igazat, mert így láttam jónak. Ti nem látjátok azt, amit a kívülállók igen. Ezt a családot nagyon erős szálak fűzik össze. Ha téged lecsukatnálak, azzal csak azt érném el, hogy Dannis elveszti a feleségét, Alex, Selina és Timo az édesanyját, a kicsik pedig a nagymamájukat. Nálam jobban senki nem tudhatja, hogy milyen az, ha az ember elveszti az édesanyját. Timo pedig nagyon ragaszkodó. Sokat ad a véleményetekre. Nála mindig a családja az első, de ezúttal én is bekerültem a képbe. Tudja, hogy min mentem keresztül, tudja, hogy mik a félelmeim, és ezektől megpróbál megvédeni. Lehet, hogy úgy tűnik, hogy most dühös rád és az is lehet, hogy első dühében képes lett volna feljelenteni, de biztos vagyok benne, hogy rövid időn belül nagyon megbánta volna. Én pedig nem akarlak titeket elszakítani egymástól. Isabell és Timo kapcsolata egyáltalán nem olyan volt, mint egy igazi kapcsolat. Lehet, hogy nem vagyok szőke, magas, vékony, nem vagyok modell és nem beszélek németül, de az egészen biztos, hogy én sokkal jobban szeretem Timot, mint Isabell bármikor is.- mondta, MJ mosolyogva, a nő szemébe nézve. Lisa is elmosolyodott. A tekintetéből sugárzott a hála. Ezután még váltottak pár szót egymással, majd Lisa menni készült. Felállt és az ajtó felé indult, ahonnan még egyszer visszanézett.
-         Oh…és ne aggódj! Timo nem hagyott itt, csak elment összepakolni a cuccaitokat.
-         De hát miért?- kérdezte MJ meglepődve, de némileg megkönnyebbülve.
-         Hazamentek hozzá, Svájcba. Gondolom minél messzebb akar tudni tőlem…- mondta a nő gondterhelt sóhajjal, majd kiment az ajtón. Hamarosan Timo valóban viszatért. A kezében már ott lobogtatta MJ zárójelentését. A lány örült, hogy itthagyhatja  a kórházat. Annak azonban már nem annyira, hogy a fiú ugyan olyan komor és szótlan, mint ahogy elment.


Másnap reggel MJ egy számára ismeretlen helyen ébredt. Felült és körülnézett. A szobában kellemes sötétség uralkodott és a sötétítőkön csak itt-ott szűrődött be némi napfény. A fal világos színű volt, ami összhangban volt a fa bútorzattal. A lánynak nagyon tetszett ez a hely. Hirtelen valaki mocorogni kezdett mellette, ezért megfordult. Timo még aludt. Arca fáradt és gondterhelt volt. MJ nem akarta felébreszteni, ezért csak óvatosan megsimította a fiú arcát, majd felkelt és elindult körülnézni. Amint kilépett az ajtón, egy folyosón találta magát aminek az egyik végén egy lépcső volt. Furcsa hangokat hallott onnan, ezért lement. A nappali szintén csodálatos volt. Innen nyílt egy hatalmas üvegajtó a teraszra és azon keresztül az udvarra. A lány elhúzta az ajtót és kiment. A kissé még hűvös svájci szél megcsapta az arcát. MJ-nek jól esett a friss levegő. A fű csodálatosan friss volt és zöld, így a lány lerohant a terasztól, forgott párat kitartott kézzel, mint a kisgyerekek, majd pedig ledőlt a fűbe. Egy pár pillanatra becsukta a szemét és csak hallgatta a madarak énekét, majd pedig felállt és folytatta a kert felfedezését. Talált egy medencét, egy kis halastavat, melynek gyönyörű kék vize volt, egy hintaágyat, és ami a legjobban tetszett neki, egy pavilont. Azonnak odament, leült és onnan csodálta tovább a kertet. Ez a környezet valahogy nagyon megnyugtató volt számára. Úgy érezte, hogy ha soha többé nem hagyhatná el ezt a helyet, ő akkor is elégedett lenne. MJ gondolatmenetét az szakította meg, hogy meglátott egy kis fekete valamit az egyik bokor tövében. A lány nem tudta, hogy mi lehet az de abban biztos volt, hogy őt figyeli, ezért felállt és közelebb ment. Ahogy közelebb ért egyre csak azt találgatta, hogy ez most egy nagyra nőt egér vagy inkább egy kicsi macska. Végül MJ legugolt szinte közvetlenül az állatka előtt, ami hírtelen felugatott. A lány egy kicsit hátrahőkölt a meglepetéstől. De legalább azt már tudta, hogy ez egy kutya…vagy valami olyasmi.
-         Látom megismerkedtél Glöcklivel.- hallotta maga mögül MJ a fiú hangját.
-         Hogy kicsodával?- fordult meg a lány és érdeklődve figyelte barátját. Timo felnevetett és legugolt MJ mellé.
-         Ő itt a kutyám Glöckli.- emelte fel a kutyát a fiú és MJ felé tartotta, hogy jól lássák egymást. Most a lány nevette el magát.
-         Te komolyan Glöcklinek nevezted el a kutyádat? Egyáltalán biztos, hogy ez egy kutya?- nézett hitetlenül MJ.
-         Igen tényleg így neveztem el. Illetve a rendes neve Glöckchen de azt nem hiszem, hogy ki tudnád mondani…és igen, tuti, hogy ez egy kutya.- mondta Timo „sértődötten”.
-         Szerinted nem tudom kimondani?- kezdte MJ szintén durcázva – Na akkor most figyelj!! Glöc…Glök…Glöh…Glökcsen…- mondta a lány, mire Timo egy hatalmasat röhögött.
-         Elnézést kérek, hogy megkérdőjeleztem végtelenül hatalmas német tudásodat!- nevetett még mindig a fiú.
-         Naa most mit kell gúnyolódni…- hisztizett MJ.
-         Én nem gúnyolódtam! Benned egy német nyelvész veszett el…….valószínüleg örökre.- folytatta Timo, mire már a lány is elnevette magát, aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve, megfogta a kutya egyik mancsát és megrázta.
-         Ez esetben…örvendek, Glöckli.- mondta MJ, mire a kutyus megnyalta a kezét.
-         Nem vagy éhes?- kérdezte a fiú, mire Glöckli vakkantott egyet.
-         De igen.- felelte MJ is, így bementek a konyhába.

Miután végeztek az evéssel, kopogást hallottak az ajtón.
-         Majd én kinyitom!- ajánlotta fel MJ készségesen, majd az ajtóhoz ment. Kint egy viszonylag magas, barna hajú, mosolygó lány állt.
-         Szia! Az én nevem Catherine. Te pedig biztosan Megan Joy vagy.- mondta kedvesen a lány.
-         Szia! Igen, de a Joyt kérlek felejtsd el...- mondta MJ egy aprót fintorogva.
-         Nem szereted?- kérdezte Catherine.
-         Nos…az MJ-t jobban szeretem.- felelte a lány.
-         Ki az, Kicsim?- jött a kérdés bentről és MJ mögött már meg is jelent Timo.
-         Szia Timo!- köszönt Catherine a fiúnak is.
-         Oh…Hello! Látom megismerkedtetek. Nyugodtan gyere beljebb!- mondta a fiú, majd mindhárman leültek a nappaliban.
-         Igazán nem akarok zavarni, csak azért jöttem, hogy szólja, hogy Kimi bulit rendez.- mondta Cathe egy hatalmas sóhajjal. Erre a kijelentésre MJ felnevetett.
-         Szóval még mindig úgy tesz, mintha ő lenne a Playboy villa ura…- mondta a lány.
-         Látom képben vagy.- mosolygott a vendég.
-         Nem is tudod, hogy mennyire…- felelte MJ és magában felidézte Kimi összes buliját, ami részt vett.
-         És mikorra akarja ütemezni? Csak azért, hogy felkészüljünk.- mondta Timo.
-         Na ezzel lenne egy kis gond, ugyanis ma estére…- felelte Catherine, mire a fiú arcára kiült a gondterheltség.
-         És kiket hívott meg?- kérdezte Timo, fel sem emelve arcát a tenyeréből. Catherine éppen szólni akart, de MJ megelőzte.
-         Kitalálom!!! Nos…valószínűleg a vendéglista első helyein szerepel a finn össznépi együttes, azaz Toni, Atte és még talán Rami is. Ezután jönnek az F1 jeles képviselői, majd pedig a rallis haverok és végül bármilyen felfújt mellű élőlény akit össze tudnak szedni.- mondta MJ mire a többiek felnevettek.
-         Mi tagadás, jól ismered Kimit és a stílusát. Viszont ezúttal úgy néz ki, hogy a te barátnőidet is iderendelte…- mondta Cathe, mire MJ szeme elkerekedett.
-         Ez most komoly?- kérdezte elképedve.
-         Nagyon úgy néz ki, hogy igen…
-         És kik is jönnek pontosan?- kérdezte összeszűkült szemmel Megan.
-         Nos…Heikki szerint, az a Maya nevű lány az egyik szerelőddel, Alice és az énekes barátja,  Beverly Sebastiannal, Cheryl Nicoval, Nelly és végül Alexandra azzal a One Directionos gyerekkel…azzal a Liammel.- mondta óvatosan Catherine. MJ nem tudta, hogy min lepődjön meg jobban. Azon, hogy Lexi Liammel kavar, vagy azon, hogy Maya az egyik szerelőjével. Ezután váltottak még pár szót Catherinnel majd a lány elment.
-         Érdekes estének ígérkezik.- mondta Timo miközben becsukta az ajtót.
-         Mindenképpen.- felelte MJ szűkszavúan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése