Egy új kezdet - 10.fejezet

Ricard bement az irodájába. MJ követte.

-Ülj le, kérlek.- mutatott Richard az asztalával szemben lévő székre. MJ engedelmesen

 helyet foglalt. Richard folytata…

-         Most nagyon fontos dolgokról lesz jó Megan. Kérlek várd meg amíg befejezem.

 Szóval….nagyon régóta ismerjük egymást édesapáddal és azt is láttam, hogy egy 

olyan pici lányból, mint amilyen te voltál, hogyan lesz felnőtt nő. Hogyan küzd meg 

a világgal azért, hogy bebizonyítsa az igazát és elérje az álmait. Tudom, hogy édesanyád

 halála óta nincs könnyű életed és azt is, hogy sokan nem akarnak elfogadni a

 szakmában csak azért mert nő vagy. Sőt, mindent tudok a közted és Timo közti 

ellentétről is….VISZONT….Nem tudom, hogy mennyire követted figyelemmel a

 csapat ügyeit de még mindig nem találtunk megfelelő versenymérnököt Timo számára.

 Nem azért nem sikerült ez eddig mert nincs honnan válogatni. Egyszerűen csak a 

legjobbat akarjuk neki. Ezért azt szeretném kérni, hogy TE legyél Timo versenymérnöke.

- a szobában megfagyott a levegő. MJ úgy érezte, hogy el fog ájulni. Ezt nem akarta 

elhinni. Sejtette, hogy Richard készül valamire de ez még őt is hidegzuhanyként érte.

-         Nézd, tudom, hogy ez az utolsó dolog a világon amibe beleegyeznél, de szükségünk

 van rád. Nem azt várom, hogy egyből repítsd a dobogóra. Csupán annyit szeretnék,

 hogy segíts nekünk abban, hogy egy kiegyensúlyozott és folyamatosan fejlődő tendenciát 

tudjunk mutatni a kételkedőknek és erre te vagy a legalkalmasabb. Mint barát sohasem

 kérnék tőled ilyet, de mint főnök kénytelen vagyok. Nem nézhetem csak a te érdekeidet,

 értesd meg.- MJ-t nem hatották meg a kérlelő szavak. Ő már régen eldöntötte, hogy

 erre a kérésre a leghatározottabban nemleges választ fog adni.

-         Igen….- ez az egy szó olyan gyorsan és megállíthatatlanul csúszott ki a száján, hogy

 felfogni sem volt ideje, hogy mit mondott.

-         Nagyszerű!! Tudtam, hogy végül túlteszed magad a múlt sérelmein és belátod hogy

 itt csak te segíthetsz. Köszönöm.- mondta Richard és megölelte újdonsült

 versenymérnökét. MJ megijedt. Látta Richardon, hogy mennyire örül. Nem tudta neki

 azt mondani, hogy „bocsi de véletlen volt, igazából azt akartam mondani, hogy nem de

 más csúszott ki”, így hát beletörődött a sorsába és inkább csak mosolygott, de ez a 

mosoly a legkeserűbb mosoly volt ami valaha az arcán volt.

-         Szóval itt a szerződésed. Nyugodtan olvasd el és ha valami nem tetszik akkor szólj 

és változtatunk rajta.- MJ visszaült és elolvasta. Nem sok mindent fogott fel de nem is

 nagyon érdekelte, hogy mi van oda leírva. Minden mindegy alapon aláírta.

-         Viszont lenne egy kérésem Richard.- mondta MJ.

-         Neked bármit.- mondta mosolyogva a férfi.

-         Szeretném ha a menedzserem továbbra is Alexandra Evans lenne. Nagyon tehetséges

 és igen sokat segített nekem eddig is. Ha igent mondasz akkor én mindent megbeszélek

 vele.

-         Ennek semmi akadályát nem látom. Rendben van. Ami téged illet, az irodádat már

 berendezték a központban és a versenyek helyszínén is lesz egy állandó helyed. 

A csapat logoival  ellátott cuccokat holnap már oda tudom adni. Az autóval egyenlőre

 még nem kell foglalkoznod. Ami érint az a Február 3.-ai autó bemutató amit online

 prezentálunk, valamint egy sajtótájékoztató amire mint versenymérnök te is hivatalos

 vagy de ennek az időpontja még kérdéses. Egyenlőre ennyi. Kérdés?

-         Azt hiszem nincs, viszont megkaphatnám az eddigi adatokat a kocsiról.

-         Természetesen, de miért?

-         Csak fel szeretném mérni, hogy mennyi munkám lesz.- mosolyodott el 

erőltetetten MJ.

-         Oh értem. Ja, és ha nem gond akkor szeretném ha holnap is kijönnél a pályára, 

be szeretnélek mutatni a csapatnak.- mosolygott Richard is.

-         Semmi akadálya.

-         Jaj és lenne még valami. Tudom, hogy most már tényleg túl sokat kérek de még

 mindig nem született megállapodás a fiúk hivatalos overáljáról és sisakjáról ezért 

azt szeretném kérdezni, hogy csinálnál-e egy tervet ezekről.

-         Természetesen, holnapra készen is lesz. Viszont most már tényleg megyek mert

 nem szeretnék lemaradni Robert bemutatójáról.- mondta MJ mielőtt még valamit

 a nyakába sóznak.

-         Rendben, menj csak! És még egyszer köszönöm, hogy elvállaltad.- mondta 

Richard. MJ csak intett egyet és már kint is volt az irodából. Ahogy kilépett kirázta a

 hideg. Egyre inkább kezdett leesni neki, hogy mit vállalt magára és kezdett 

kétségbeesni. Menni fog ez neki? Ki fogja bírni? A szerződése másolatával és az

 autó adataival lassan elindult vissza a hosszú folyosón. Ahogy elsétált egy ajtó mellet

 megnézte a névtáblát ami rajta volt és próbálta memorizálni a neveket. Egyszer csak

 meglátta a sajátját: „Megan Joy Humhrey” alatta pedig ez állt: „versenymérnök”. Egy

 pillanatra megállt és csak a táblát nézte. Az aranyozott kis táblát amin finoman 

gravírozott vékony betűkkel az ő neve állt. A kis táblát ami azon az ajtón volt amely

 egy új életet rejtett számára. Egy új lehetőséget az újrakezdésre. Egy új, ismeretlen

 utat ami talán képes lesz megváltoztatni a sorsát, a világról alkotott képét és talán 

őt magát is. Most, hogy végig gondolta már nem hangzott olyan szörnyen ez a változás,

 sőt kifejezetten jót fog tenni. Döntött. Akármi is fog történni ezt az utat fogja követni.

 Többet nem fog senkivel veszekedni értelmetlen hülyeségeken. Nem lesz haragban 

senkivel aki nem érdemli meg és legfőképpen nem tesz olyat amit később megbánhat.

 És már azt is tudta, hogy mi lesz az első lépés. Továbbment és megállt a következő 

ajtó előtt. Egy pillanatra megérintette a rajta lévő névtáblát majd bekopogott.

-         Szabad!- jött a válasz. MJ belépett. Timo az ágyon ült. Már kezdte volna a 

magyarázkodást, de MJ gyorsabb volt. A fiú már milliószor végiggondolta a lehetséges 

dolgokat amit MJ a fejéhez vághat, de a lány olyat mondott ami valószínűleg az utolsó

 elképzelhető reakció volt a történtekre.

-         Szia! A nevem Megan Joy Humphrey és én leszek az új versenymérnököd.- 

mindehhez pedig egy őszinte mosoly és egy kéznyújtás párosult. Na jó a mosolyon

 lehetne még egy kicsit dolgozni de idővel ez is megoldódik. Timo nagyon meglepődött

 de ő is elmosolyodott és kezet ráztak.

-         Szia! Én pedig Timo Glock vagyok, a pilótád. Nagyon örvendek.

-         Nos sajnálom de most mennem kell. Majd még biztos összefutunk, csak beugrottam

 bemutatkozni. Szia!- köszönt el MJ és kilépett az ajtón. Most már biztos volt benne, 

hogy ezt kellett tennie. Egyből jobb lett a közérzete és már egyre jobban várta, hogy 

elkezdhessen dolgozni.

-         Szia!- köszönt utána Timo. Meglepődött ezen a látogatáson de megértette, hogy 

mit szeretne ezzel MJ. Lezárni a múltat. Végleg. Boldog volt mert tudta, hogy ez egy 

új esély viszont azt is, hogy ezt már nem szúrhatja el. És már azt is tudta hogy mit fog tenni.

MJ már a bemutatóra igyekezett hiszen alig 5 perc volt hátra a kiírt időpontig. Az 

emberek már gyülekeztek. Mindenki látni akarta a nagy művet. A Ferrari és a McLaren

 már bemutatta ez évi versenygépeit. Ma a Renault-on és a BMW Sauber-en a sor, 

hogy ugyanezt megtegyék. Holnap a Mercedes, a Toro Rosso és a Williams rukkol 

elő legújabb fejlesztéseivel de egyben a tesztek is holnap veszik kezdetüket. A Virgin 

a valenciai tesztek utolsó napjára időzítette a bemutatót, azaz Február 3-ra. Ez egybe

 azt is jelenti, hogy csak a következő teszten gurulnak pályára ami Február 10-13-ig

 illetve 17-20-ig Jerezben lesz ami szintén Spanyolországban van. A Force India, 

a Red Bull és a Lotus is a második tesztre időzítette a bemutatóját. Ezek után lesz

 még egy teszt Barcelonában 25-28-ig ahol már majdnem a teljes mezőny jelen lesz,

 a Hispania-át kivéve, mivel ők csak március 4-én bemutatóznak. A tömeg már 

egyre türelmetlenebb lett. MJ is várta már, hogy milyen lehet az új Renault és Robertre

 is nagyon kíváncsi volt. Ekkor megjelent a csapat vezetősége és a pilóták. Robert

 nagyon izgatott volt és ezt nem is tudta leplezni. MJ-vel egymásra mosolyogtak és

 a lány kacsintott egyet bíztatás képpen amit Rob viszonzott is. Mindenki mondott 

pár szót majd a két pilóta Robert Kubica és Vitalij Petrov lerántották a leplet az autóról.

 Az emberek kiabáltak, éjjeneztek és mindenki boldog volt. A pilóták még adtak 

pár interjút de hamar leakadt róluk a média mert kezdődött a Sauber bemutatója.

 MJ odasietett Roberthez.

-Szia! Látom nagyon tetszik.- utalt ezzel MJ az autóra.

-Szia! Így van! Gyönyörű igaz?- simította meg a kocsit Robert.

-Az.- válaszolta mosolyogva MJ. Tudta, hogy egy-egy pilótából milyen érzéseket

 tud kiváltani a szezon kezdete. Aranyosnak tartotta ezt a fajta várakozást és

 izgatottságot a barátai arcán.

-Figyelj csak! Este ráérsz?- kérdezte MJ.

-Persze. Még 1 pókerparti?- kérdezte mosolyogva Rob.

-Ugyan dehogy. Csak valami fontos mondandóm van és mint az egyik legjobb

 barátommal, veled is szeretném megosztani.- felelte a lány.

-Terhes vagy?- kérdezte a lengyel tettetett komolysággal.

-Hülye!- felelte kacagva MJ és nyomott egy barackot Rob fejére.

-Oh, jó! Akkor még lehet esélyem.- mondta a fiú csillogó arccal.

-Persze, hogy lehet!- válaszolta MJ mire Robert szeme elkerekedett.- De nem

 ebben az életben.

-Tudom. Már mondtad egy párszor.- mondta a lengyel kissé szomorúan.

-         Nézd Robert. Csak ismételni tudom önmagam. Rengeteg fiú barátom van de mind

 olyanok nekem mint a testvéreim. Soha sem kezdenék egyikőtökkel sem. Sajnálom.

 De biztos megtalálod majd a neked való lányt. Akinek nincsenek nagy igényei, nem

 érez szagokat és nem hallja a horkolásod.- felelte MJ mire Robert elröhögte magát.

-         De ígérd meg, hogyha lesznek kis MJ-k akkor lehetek én az egyik keresztapa. 

-kérte Robert boci szemekkel.

-         Na jó lehetsz. Bár már előre félek, hogy milyen balhék lesznek ott. Na jó még kár

 ezen aggódni egyenlőre ami biztos, hogy ma este gyere át. Ennyi. De most mennem kell.

 Majd találkozunk, szia.- köszönt MJ majd a parkoló felé vette az irányt. Biztosra vette,

 hogy Nico és Seb előszeretettel hazafuvarozza a lányokat ezért nyugodt szívvel ment 

vissza a szállodába.