"Nem akarok gyilkos lenni..." - 39.fejezet

-ÁÁÁ mi a francot vegyek fel?- kérdezte MJ, miközben a szekrény előtt állt fehérneműben és dobálta kifelé a ruhákat.

-         Szerintem így is tökéletes vagy.- mondta Timo, majd a lány mögé lépett, átölelte és belecsókolt a nyakába.

-         Hát… lehet, hogy felkavaró látvány lenne a többieknek ilyen alul öltözöttnek látni… - nevetett a lány.

-         Ugyan már! Azt hiszed, nem tudom, hogy ez életük vágya?- kérdezte Timo keserű mosollyal az arcán, majd leült az ágyra.

-         Ezt meg hogy érted?- kérdezte a lány, és megfordult, hogy barátja szemébe tudjon nézni.

-         Ne mondj, hogy te nem vetted észre! Akár hányszor elmész mellettük, vágyakozva néznek utánad, versengenek a figyelmedért, bármit megtesznek, hogy közelebb kerüljenek hozzád… - mondta a fiú és a végén kínosan elnevette magát.

-         Timo, figyelj rám!- sóhajtott a lány, majd leült barátja mellé és megfogta a kezét.- Értelek, és ne hidd, hogy én nem tudok róla. De az évek során megtanultam figyelmen kívül hagyni az ilyesmit. Amikor még kezdő voltam sokkal jobban zavart, amikor a padockban sétálva utánam fordultak, vagy rám fütyültek, esetleg megjegyzéseket tettek. Pedig akkor még csak egy göndör hajú, szeplős, törpe, lúzer voltam. Csak azért buktak rám egyesek, mert mellben dinamikusabb voltam mint a többiek… De belül még mindig ugyan az az ember vagyok.- mondta a lány egy kis fintorral az arcán.

-         Na ez azért nem teljesen igaz! Először is egyáltalán nem voltál lúzer! És nem csak az én szememben, hanem máséban sem. Rengeteg fiú álmodozott arról, hogy a barátnője leszel. És nem csak a külsőségek miatt. Őszinte leszek veled! Én már akkor borzasztó féltékeny voltam egyesekre. Nem értettem, hogy miért van az, hogy őket észreveszed, hülyülsz velük, engem pedig szabályosan megvetsz. De aztán megértettem, hogy miért. És az sem igaz, hogy teljesen ugyan az az ember vagy, mint akkor. Ezt nem rossz értelemben mondom, csupán akkor valahogy sokkal naivabb voltál… és én ezt egy rossz pillanatban kihasználtam. Azt pedig, hogy miért vagy még mindig velem, egyáltalán nem értem… - mondta Timo és még mindig csak a padlót szuggerálta.

-         Ez egyszerű! Azért mert szeretlek. – mosolygott MJ a fiúra, majd megcsókolta.- És kérlek, ne legyél féltékeny a többiekre! Ők csak és kizárólag haverok!- mondta a lány, de belül ismét furcsa érzés kerítette hatalmába. Hazudott Timonak. Ismét. A Nicoval történt esetet még mindig nem volt képes a szemébe mondani. Az ideje pedig fogytán volt.

-         Megértettem! És nem fordul elő többen, ígérem.- mosolygott a fiú kedvesen barátnőjére.- Oh, amúgy adni szeretnék neked valamit!- mondta Timo, majd felállt és kiment a szobából. Pár másodperc múlva visszatért egy nagy fehér dobozzal, ami egy piros szalaggal volt átkötve.

-         Ez meg micsoda?- kérdezte MJ kíváncsian.

-         Nézd meg!- felelte Timo kedvesen, majd a lány kezébe adta a dobozt. MJ kinyitotta. A dobozban egy piros, csipkés mini ruha volt. Mellette volt még egy fekete magas sarkú és egy piros táska is.

-         Úristen Timo! Ez gyönyörű!- mondta MJ, majd a fiú nyakába ugrott.

-         Örülök, hogy tetszik! Kicsit féltem, mert nem tudtam, hogy hajlandó lennél-e egy ilyet felvenni. Elvégre te hangoztatod mindig, hogy nem hordasz magas sarkút…

-         Ez így van… de van, amikor kénytelen vagyok… például amikor le akarom söpörni a kifutóról a barátom ex barátnőjét és kis csapatát… - mondta elszántan a lány, mire a fiú felröhögött. Ezután felöltöztek. MJ felvette a kapott ruhát, kisminkelte magát, felgumizta a haját és fél óra múlva már készen is állt az indulásra Timoval együtt, akin egy fekete öltöny volt, sötét lila inggel és nyakkendővel. Miután lementek a parkolóba, beszálltak az autóba és nem sokkal később a divatbemutató helyszínére értek. Amint kiszálltak a kocsiból a lányhoz egyből odalépett egy nagyjából 40 év körüli, őszes hajú, szakállas fazon, aki egy fekete nadrágot és garbót viselt, a nyakában pedig egy mérőszalag volt.

-         Mon Dieu! Ez khataszthrófa!- mondta fintorogva a férfi, erős francia akcentussal, miközben megfogta a lány haját.

-         Maga meg mégis kicsoda? És miért néz úgy a hajamra, mintha egy kupac bűzölgő sz*r lenne?- kérdezte felháborodva a lány, mire a férfi csak a szemét forgatta, majd magával rángatta a lányt, aki segélykérően nézett Timora, de a fiú csak megvonta a vállát. A férfi berángatta MJ-t az öltözőbe és leültette egy székre, majd elővett egy hajvasalót, miközben kifésülte a lány haját, aki ezt szó nélkül tűrte. Egy idő után a lány mellé leült Isabell egyik barátnője, akit előző nap is látott. Magas, szőke, kék szemű lány volt.

-         Szia!- köszönt MJ-nek.

-         Szia!- köszönt vissza a lány ridegen.

-         Hogy vagy?

-         Szerinted?- nézett rá MJ szúrós tekintettel.

-         Nézd Megan, tudom, hogy mit érzel most, de Isa egyáltalán nem gonosz. Ő csak elégtételt akar…

-         Nem! Egyáltalán nem tudod, hogy mit érzek most! Fogalmad sincs róla, hogy min megyek keresztül azóta az este óta. Nem tudod, hogy milyen bűntudatot érzek minden egyes pillanatban, amikor Timora nézek. De egyszerűen nem bírom neki elmondani. Tudom, hogy mennyire össze volt törve Isabell miatt. Mégis mit érezne, hogyha kiderülne ez az egész? Többet rám sem bírna nézni! De… ha elveszíteném, azt nem bírnám ki… - mondta a lány, miközben apró könnycseppek gördültek le az arcán.

-         Várj! Elkened a sminked!- felelte a másik lány kedvesen, majd leguggolt MJ elé és letörölte a könnycseppeket az arcáról.- Egyébként az én nevem Amber.

-         Nagyon örülök.- mondta MJ, miközben szipogott egy párat. Nem igazán értette, hogy Ambernek mik lehetnek a szándékai. Egyszerűen nem tudta elképzelni, hogy valóban ilyen kedves legyen, hogyha Isabell barátnője.

-         Amber! Már mindenhol kerestünk! Hol a bánatban voltál?- jelent meg egy szintén szőke hajú, barna szemű lány.

-         Csak beszélgettem!- válaszolta Amber, és mosolyogva MJ-re nézett.

-         Csodálatos! Most viszont húzz vissza Isabellhez. Beszélni akar veled.- utasította ridegen a lány, majd elment.

-         Ő volt a nővérem, Candyce. Kérlek, ne haragudj a bunkó viselkedéséért. Nincs jó kedve.- legyintett Amber- Az a kis pukkancs pedig a húgom Blair.- mutatott egy barna hajú, fiatalabb lány felé, akit MJ már szintén látott Isabellel.- Sajnálom, de most mennem kell, majd még biztosan összefutunk.

-         Ja, biztosan.- felelte MJ sokkal inkább magának, mert Amber már elment. A furcsa francia férfi eközben befejezte a lány hajának kisimítását és egy mosollyal nyugtázta, művét. Ezután, MJ úgy döntött, hogy csatlakozik a többiekhez, ezért kiment az öltözőből és megpróbálta átverekedni magát a tömegen, amikor véletlenül nekiütközött egy lánynak.

-         Elnézést!- mondta MJ.

-         Semmi b… MJ te vagy az?- kérdezte a lány.

-         Lucy?- kérdezett vissza Megan.

-         Júj de jó, hogy látlak!!!- ugrott barátnője nyakába Lucy.

-         Én is, de hogy kerülsz ide?- kérdezte MJ meglepve és végignézett barátnőjén, akin egy türkizkék ruha volt, egy aranyszínű, csillogó övvel, cipővel, és táskával.

-         Őszintén szólva magam sem tudom…azt hittem jó buli lesz és láthatok majd sok jó pasit…de eddig dög unalom az egész.- felelte a lány és sóhajtott egyet.

-         Csak rossz társaságban vagy!- nézett körbe MJ, majd miután meglátta Timot megfogta barátnője kezét, és magával rángatta.

-         ÁÁÁ MJ!- ugrott a lány nyakába Cheryl, amint meglátta őt.

-         Szia Cheryl! Istenem, de rég láttalak!- mosolygott MJ a lányra.

-         Nekem mondod? Őrületesen nézel ki!- mondta Cheryl.

-         Te sem panaszkodhatsz!- felelte MJ barátnőjének, akin egy fekete-drapp ruha volt, hozzá illő, világos magas sarkúval, táskával, gyöngy fülbevalóval és karkötővel.

-         Oh ti még nem is ismeritek egymást!- kapott a fejéhez MJ, majd bemutatta egymásnak a két lányt, akik látszólag azonnal összebarátkoztak.- Cher! Nem láttad valahol Timot? Az előbb még itt volt…

-         De! Ott van a többiekkel!- mutatott Cheryl a fiúk felé, majd odamentek.

-         Ej ha hölgyeim!- nézett rájuk elismerően Nico Rosberg és átölelte Cherylt. MJ pedig megfogta Timo kezét. A két fiún kívül ott volt még a többi pilóta is, valamint Brian és Gregory is. MJ egyszer csak arra lett figyelmes, hogy Greg valamit nagyon néz, miközben egyre jobban elsápad.

-         Greg! Minden rendben?- kérdezte a lány aggódva.

-         Ezt nem hiszem el…- suttogta halkan a fiú, mire a többiek is abba az irányba néztek, mint ő. És hírtelen megértették, hogy Greg miért állt az ájulás szélén… ugyanis megjelent a többi szerelő fiú. Ez még nem lett volna probléma, ha normálisan néztek volna ki… de ez nem így történt. Stefan és Mario hátranyalt hajjal, napszemüvegben, rózsával a zsebükben és fehér öltönyben jelentek meg, amihez még kalap is volt. Úgy néztek ki, mint két olasz maffiózó. Alex, Aguri és Mike Apple logós (???) öltönyt viseltek, míg Lorenzo egy bugyi kék darabot rózsaszín inggel és sárga nyakkendővel. Egyedül Nino vett fel normális öltönyt, amilyet Greg és Brian is viseltek. Amikor a fiúk odaértek a többiekhez, Gregoryn már látszott, hogy mindjárt robban.

-         Jó az öltönyötök.- erőltetett magára a fiú, egy mosolyt, ami sokkal inkább vicsorgásnak tűnt. MJ érezte, hogy erre nem kéne válaszolni, és jelentőségteljesen nézett az érintettekre, de sajnos ők nem vették az üzenetet.

-         Oh tényleg? Köszi!- vágta rá Lorenzo, boldogan mosolyogva. MJ és Brian sóhajtva lesütötte a szemét, Greg pedig elordította magát.

-         MEG A NAGY LÓSZ*RT!!! MÉG IS, HOGY NÉZTEK KI???

-         Bfgnkh shdif dz hishd…- próbálkozott megmagyarázni a dolgot Stefan…

-         Hogy mondod?- nézett rá riadtan MJ.

-         Jkdze sd kidf…- mondta a fiú és közben élénken mutogatott. Ekkor már mindenki furcsán nézett rá.

-         Dtfljgbi dfz vhsld fz!- szállt be a vitába Mario.

-         Na jó! Valaki azonnal magyarázza meg, hogy mi a jó élet folyik itt?- nézett körbe értetlenül Greg.

-         Cö… ez a két hülye bement egy fogorvosi rendelőbe és telelövették a szájukat érzéstelenítővel, hogy lefittyenjen, mint a Keresztapának.- lépett oda Layla és lesújtóan nézett a két fiúra. Senki sem kérdőjelezte meg, hogy honnan tudja. Layla egyszerűen mindig mindent tud.

-         Hogy mi??- nézett rájuk Gregory csodálkozva, mire a két érintett röhögve lepacsizott egymással.

-         Amúgy te mit keresel itt?- kérdezte Brian Laylától.

-         Milyen kérdés ez? Természetesen jöttem eleget tenni a kötelességemnek csapattagként.- húzta ki magát a lány.

-         Pff…te meg mióta vagy csapattag?- nézett rá Brian röhögve.

-         Amióta én felügyelek azért, hogy elvégezzétek a munkátokat!- vágta rá Layla.

-         Ugyan már! Te csak az idegbeteg főnökünk, még idegbetegebb lánya vagy…- legyintett a fiú.

-         Na ezt nem hallgatom tovább!- felelte a lány sértetten, majd elment.

-         Brian, ez azért túlzás volt…- nézett rá MJ kínosan.

-         Ugyan már! Róla simán lepereg az ilyesmi…- mondta a fiú. Ezután kezdődött a divatbemutató, így a szerelők helyet foglaltak, az érintett pilóták és modellek pedig hátra mentek a backstage-be. Elsőként pár modell vonult fel. Utánuk következtek sorrendben a pilóták. Név szerint Jaime, Timo, Adrian, Vitantonio, Lucas, Nico (Rosberg) és végül Lewis. Ez után pedig a lányok jöttek. A felvonulók között volt Pedro de la Rosa felesége, Jenson Button barátnője és Heikki Kovalainen barátnője is. A sor végén pedig Isabell és MJ jöttek. Előbbit „bizonyos emberek” (a szerelőfiúk) kifütyülték, utóbbit pedig fülsüketítő tapsvihar fogadta. A divatbemutató után a fiúkat elvitték fényképezkedni, így MJ, Lucy és Cheryl egyedül maradtak.

-         Nézzétek a kis ribizliket!- mutatott Cher Isabellék társasága felé, akik látszólag élvezték a felhajtást és önfeledten viháncoltak. Isabell egy laza, barna ruhát viselt fehér cipővel, a többiek pedig kék ruhát, kék kiegészítőkkel. A lányok egyszer csak félrevonultak a tömegből és Amber valamit magyarázni kezdett Isabellnek, miközben látszólag MJ felé mutogatott.

-         Te, MJ! Szerintem ezek rólad beszélnek… - mondta Lucy és előrébb dőlt a széken, hogy jobban lásson.

-         Én is látom… - válaszolta a lány, miközben a szája szélét rágta. Nem tudta elképzelni, hogy miről beszélnek, de rosszat sejtett. Amber csak beszélt és beszélt, a többiek pedig látszólag ellenségesen viszonyultak hozzá és összefont karral ácsorogtak. Mikor a lány befejezte a mondandóját Candyce kezdett beszélni, de ő már jóval hevesebben és többször meg is lökte a húgát. Isabell pár pillanat múlva közéjük lépett, mondott valamit, majd mind a négyen MJ-re néztek. Mindegyikük szemében más látszott. Candyce látszólag dühös volt, Amber sajnálattal nézett a lányra, Blair lenéző pillantásokat küldött MJ felé, Isabell pedig hűvösen méregette a lányt, aki lesütötte a szemét. Isabell pedig elsétált.

-         Hát sajnálom lányok, de nekem most mennem kell! Elő kell kerítenem Nico drágámat, mert a végén még eltűnik!- mondta Cheryl, majd rövid búcsúzkodás után elment, így már csak Lucy és MJ maradt.

-         MJ… miért érzem azt, hogy valamiről lemaradtam??- kérdezte egy kis idő után Lucy.

-         Nem tudom… - válaszolta MJ, de a gondolatai már régen máshol jártak…

-         Ez meg mégis mi a fene volt?? Mit próbált Amber mondani? És Isabell hová ment? Ugye nem Timohoz? Ugye nem?

-         Kicsim, minden rendben?- kérdezte Timo, kizökkentve ezzel a lányt a gondolataiból.

-         Persze! Történt valami?- erőltetett magára egy mosolyt a lány.

-         Visszamegyünk a szállodába, mert nemsokára kezdődik a vacsora. Ti is jöttök?- nézett a fiú a lányokra

-         Persze!- válaszolta Lucy, majd karon ragadta barátnőjét és a kocsihoz vonszolta.

MJ némiképpen megnyugodott, amikor a szállodába értek. Úgy érezte, hogy amíg távol tartja a barátját Isabelltől, addig nem lehet semmi baj. Így az este további részében MJ egyfolytában Timo mellett volt, fogta a kezét, hozzábújt, néha megcsókolta és ettől minden sokkal nyugodtabbnak tűnt a lány számára.

-         Táncolunk?- suttogta a lány fülébe Timo, mire MJ egy aprót bólintott és felállt. A táncparkett előtt egy kisebb színpad állt, amin egy fiatal lány énekelt. Amint a vendégek a parkettre léptek, az énekesnő énekelni kezdte Rihanna-Unfaithful című számát, mire mindenki lassúzni kezdett.

-         Story of my life, searching for the right

But it keeps avoiding me

Sorrow in my soul ’cause it seems that wrong

Really loves my company…- MJ körbenézett. A tömeg kavargott a teremben.

-         He’s more than a man and this is more than love

The reason that the sky is blue

But clouds are rolling in because I’m gone again

And to him I just can’t be true… – A lány ennél a résznél szorosan hozzábújt Timohoz, aki magához szorította és lágyan megcsókolta.

-         And I know that he knows I’m unfaithful

And it kills him inside

To know that I am happy with some other guy

I can see him dying…- MJ először Isabellre pillantott, majd újra felidézte magában a vacsorát Nicoval és az utána történteket. A szemében könnyek gyűltek.

-         I don’t wanna do this anymore

I don’t wanna be the reason why

Everytime I walk out the door

I see him die a little more inside… – Ezután a lány hirtelen megállt és kétségbeesetten nézett barátjára, aki nem tudta, hogy mi lehet a baj, de a dal folytatódott.

-         I’dont wanna hurt him anymore

I’dont wanna take away his life

I’dont wanna be…a murderer… - Ekkor MJ zokogva lerohant a parkettről, és meg sem állt, amíg ki nem ért a teremből. Akkor is csak egy pillanatra, hogy levegye a cipőjét. Nem akarta elhinni, hogy ugyan úgy elfut, mint annak idején Lisa elől. Nem értette, hogy hogy félhet ennyire. Hogy miért ilyen gyáva? A szálloda előterében megállt egy pillanatra és a falon lévő órára pillantott. 0:01. Elkésett. Ezután Isabell már bármikor kirobbanthatja a balhét és akkor mindennek vége…

-         MJ! Mi történt?- kiáltott valaki a bálterem felől. A lány megfordult. Lucy volt az. MJ egy pillanatra hezitált, majd végül elfutott a lépcsőház felé. Minél hamarabb a szobájukba akart érni…Minél hamarabb el akart tűnni. Annyira sietett, hogy a kártyáját kétszer is elejtette az ajtó előtt, de végül sikerült bejutnia. Ezután a szekrényhez rohant és minden ruháját beledobálta a bőröndjeibe. Egyszer csak kezébe akadt azt a plüss kutya, amit még Timo tett az ágyára anno. A lány itt úgy érezte, hogy már nem bírja tovább. Berohant a fürdőszobába és hideg vízzel alaposan megmosta az arcát. Mikor felnézett, a tükörben nem látott mást csak egy meggyötört, fáradt lánynak a tükörképét, aki már csak árnyéka volt önmagának. Egyszer csak, hirtelen felindulásból, belecsapott a tükörbe, ami szilánkokra tört és beterítette az egész helyiséget.

-         MJ! Mi a fenét művelsz??- rontott be az ajtón Lucy. MJ nem válaszolt csak meredt maga elé zokogva. A lány ekkor odalépett MJ mellé.- Jézusom! Tiszta vér a kezed!

-         Lesz*rom!- vágta rá a lány, majd az ajtóhoz ment, becsukta, nekidőlt és szépen lassan lecsúszott a földre. Jól hallatszott, amikor néhány szilánk megpattant alatta.

-         Állj fel onnan! Megvágod magad!- kérlelte Lucy.

-         MONDTAM MÁR, HOGY NEM ÉRDEKEL!!- ordított a lány, barátnőjére.

-         Megan… mi lett veled?- kérdezte Lucy suttogva, és elhülve nézte barátnőjét, aki még mindig a szilánkokon ücsörgött. A lány látszólag mondani akart valamit, de ismét zokogás lett a vége.- Figyelj rám Megan! Tudod jól, hogy nekem elmondhatod, ha baj van! És látom, hogy van, hiszen ez… ez nem normális! De segítek, és együtt megoldjuk!- mondta Lucy és leguggolt barátnője elé.

-         Nem! Ezt már nem tudjuk „megoldani”. Mindent elrontottam…- zokogta a lány.

-         Bármi is történt, biztos vagyok benne, hogy nem akkora tragédia… és Timo is itt van neked. Szeret téged. 

-         Nem! Többé már nem!- felelte MJ.

-         Ezt hogy érted? Miért nem?- kérdezte Lucy rosszat sejtve… MJ először csak felzokogott, majd mondott valamit, de az olyan halk és zavaros volt, hogy a barátnője nem értette.- Nem értem!

-         MEGCSALTAM!- kiáltotta el magát MJ, majd a kezébe temette az arcát és úgy kezdett zokogni, ahogy eddig még soha. Lucy szeme elkerekedett és hitetlenül meredt a barátnőjére.

-         De… De hát… hol?? És mikor??… És… kivel?- Ekkor MJ nagy levegőt vett és kisebb szünetekkel elmondta az egész történetet. A csóktól egészen idáig. Semmit nem hagyott ki. Semmit nem szépített. Csak az igazat mondta. Egy életre elege lett a hazugságokból.-… És tudod, hogy mi a legröhejesebb az egészben??- kérdezte a lány, mire Lucy csak a fejét ingatta.- Az, hogy még Timo kért bocsánatot, amiért kiakadt! Istenem, de egy dög vagyok! Hogy bírtam a szemébe hazudni… többször is. Mostanra pedig valószínűleg Isabell már elmondta neki, hiszen erre várt eddig…- fejezte be a lány a mondani valóját, és már nem sírt. Egyszerűen nem tudott.

-         És szerinted mi a jobb? Az, hogy Isabell mondta el neki, vagy az, ha te mondtad volna?- kérdezte Lucy.

-         Nem tudom… eddig azt hittem, hogy jobb lesz, ha tőlem tudja meg. De most már úgy érzem, hogy jobb hogy Isabell mondta el. Bár így olyan mintha nem lennék különb nála, de biztos, hogy nem bírtam volna végignézni Timo reakcióját… - mondta MJ szomorúan.

-         Szerintem pedig neked kellett volna megmondanod! Elvégre tartoztál volna ennyivel Timonak. Hogy tőled tudja meg… ha már ekkora egy hülye voltál… - mondta Lucy és szúrós tekintettel nézett barátnőjére.

-         Hogy mondtad?- kérdezett vissza a lány és felállt a földről, ismét összetaposva pár üvegszilánkot.

-         Jól hallottad! Most komolyan! Mégis mit vártál? Hogy majd megveregetem a vállad, hogy jól csináltad? Egyáltalán miért? Timonál jobb barátot elképzelni sem tudok neked! És te mindezt mégis eldobtad egy röpke csókért egy olyan sráccal, aki előző nap még részegen ajánlkozott! Te komolyan nem vagy normális… - csóválta a fejét Lucy dühösen.

-         Nem! Nem vártam, hogy megveregesd a vállam! Én csak némi megértést vártam! De már láttam, hogy rossz helyen kerestem! Az lesz a legjobb, ha eltűnök innen a francba és vissza se jövök!- mondta dühösen MJ, majd feltépte az ajtót és kiviharzott. Azonban az ajtó előtt nekiütközött valaminek. Illetve inkább valakinek.

-         Oh a francba!- sziszegte Lucy a háttérben. MJ ekkor már tudta, hogy kibe ütközött bele. Mély levegőt vett, majd felnézett… Ahogy sejtette. Timo állt vele szemben, teljes életnagyságban. A lány egyenesen a  sötét barna szempárba nézett. Abba, ami eddig annyi boldog pillanatot okozott neki. Ugyan ez a szempár most, kétségbeesetten csillogott.

-         Megan… miért?- kérdezte halkan a fiú. Ekkor MJ ismét elsírta magát.

-         Nem tudom…- felelte sírva. Ezután a fiú megfordult és kifelé indult a szobából.- Timo! Ne, várj! Kérlek!- kiáltotta a lány, majd utána rohant és hátulról megölelte. Timo egy pillanatra lehunyta a szemét és nagyot sóhajtott.

-         Te is ugyan olyan vagy… - mondta a fiú csalódott, de megvető hangsúllyal.

-         Nem! Ez nem igaz… - kezdte MJ. Timo megpróbálta lefejteni magáról a lány véres kezét, de nem sikerült.- Kérlek Timo! Hallgass végig! Én téged szeretlek! Ez csak…

-         Ribanc!- mondta Timo, majd hirtelen kitépte magát a lány öleléséből és kiviharzott. MJ a lendülettől a falnak csapódott, majd lecsúszott a földre és hangosan zokogott tovább. Lucy letérdelt mellé és a hátát simogatta, miközben megpróbálta megnyugtatni. Egy idő után a lány már nem sírt olyan hevesen, így barátnője be tudta kötni, a szilánkok keltette mély vágásokat MJ lábán és karján. Lucy, barátnője hosszas győzködése után, visszament a saját szobájába. Ezután a lány felállt, átöltözött és lefeküdt aludni.

-         …I don’t wanna be a murderer… - énekelte MJ a dal utolsó sorát. Ugyan már nem sírt, de abban biztos volt, hogy a szerelmét egy életre elvesztette.

MJ ruhája:

Lucy ruhája:

Cheryl ruhája:

Amber Fashion Show: