Újrakezdés - 48. fejezet

MJ nem akart hinni a szemének. Annyira szenvedett az utóbbi napokban és annyira hiányzott neki a fiú, hogy most, ahogy a szemébe nézett hirtelen kellemes melegség járta át az egész testét. Timo aggódva fürkészte a lányt, majd óvatosan megsimította az arcát.

- Annyira sajnálom Kicsim…- mondta halkan, majd magához szorította a lányt, aki hirtelen ismét zokogni kezdett.- Shhh…ne sírj. Most már minden rendben lesz. Kérlek ne haragudj rám azért, amiket mondtam. Váratlan volt a dolog…és nem a csók miatt haragudtam rád, hanem azért, mert nem láttál az orrodnál tovább. Bedőltél a fiúknak. De igazából rájuk sokkal jobban haragudtam, de ezt rajtad vezettem le. Nagyon sajnálom…- mondta a fiú.- Szeretlek Megan, és nem tudok nélküled élni.

- Én is szeretlek Timo.- suttogta a lány. Ezután hosszú percekig csak álltak és ölelték egymást.

- Haza viszlek, jó?- kérdezte a fiú, mire MJ csak bólintott egy aprót. Ezután vissza indultak a fiú autójához. A hazafelé vezető úton nem szóltak egymáshoz, csak fogták egymás kezét. Nagyjából 10 perccel később Timo leparkolt a ház előtt.

- Honnan tudod, hogy itt lakom?- kérdezte kíváncsian a lány.

- Richardtól tudom. És itt kerestelek először.- felelte a fiú.

- Akkor megismerkedtél apával és Kristivel, igaz?- kérdezte MJ.

- Igen! Nagyon kedvesek.- mosolyodott el halványan a fiú.

- Ugye itt maradsz velem?- kérdezte a lány halkan.

- Ha szeretnéd....- válaszolta Timo és megsimította barátnője arcát.

- Mindennél jobban.- felelte MJ és szorosan a fiúhoz bújt.- Gyere, menjünk be!- Amikor beléptek az ajtón Kristi eléjük sietett.

- Sajnálom Megan, de nem vettem észre, hogy hívtál. Történt valami?- kérdezte aggódva a nő. MJ pedig válaszul átdobta a válla fölött a haját, így tisztán látszott a nagy lilás folt, amit Adam szívott ki a lány nyakán.

- Úristen!- felelte elhűlve Kristi.- Kérlek ne haragudj, amiért elküldtelek velük. Már látom, hogy hiba volt. Csak azt szerettem volna hogyha egy kicsit összebarátkoztok. Nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle…

- Semmi baj Kristi. Megértelek és nem haragszom. Szerencsére Timo időben jött és nem történt semmi komolyabb. De az biztos, hogy soha többé nem megyek egyedül ilyen helyekre.- húzta el a száját a lány.- A többiek hol vannak?

- Dant behívták dolgozni, Monica a lányaival van, édesapád pedig az ikreket vitte moziba.- felelte Kristi.

- És te miért nem mentél?- érdeklődött MJ.

- Én várom, hogy telefonáljanak a rendőrségről…- felelte a nő.

- Mert?- nézett rá kíváncsian a lány.

- Az ilyen buliknak mindig az a vége, hogy a rendőrségről kell őket kihoznom.- mondta Kristi gondterhelt arccal- De úgy érzem, hogy ezúttal valahogy lassabban érek oda…- mosolygott a nő ravaszul, majd bement a konyhába.- Kértek valamit?

- Most nem, köszi! Felmentünk!- felelte a lány, azzal Timoval együtt felment az emeletre. Amint beértek a lány szobájába, MJ azonnal lekapta a cipőjét, amitől már egyre jobban fájt a lába.

- Nézni is fájdalmas…- állapította meg Timo.

- Hát még hordani…amúgy meg Amber cipője, nem az enyém.- felelte a lány, majd bement a fürdőszobába, ledobálta a ruháit és beállt a zuhany alá. Elmosolyodott, mikor Timo hátulról átölelte. Zuhanyzás után MJ-nek melege volt ezért csak egy melltartót és egy rövidnadrágot vett fel, majd ledőlt az ágyára, Timo pedig mellé feküdt. Hosszú percekig csak szótlanul nézték egymást.

- Fáj még az oldalad?- kérdezte a fiú halkan és végigsimította MJ jobb oldalát, ahol az előző futamon szerzett vágás nyoma húzódott.

- Már nem…- felelte a lány.

- Haragszol rám?

- Én eddig sem haragudtam rád. Nem lett volna okom rá.- mondta MJ és Timo mellkasára hajtotta a fejét.- És köszönöm, hogy megmentettél…Ha nem jössz, akkor mostanra már biztos hogy…- a lány újra sírni kezdett, a fiú pedig magához szorította és apró puszikat nyomott a lány fejére.

- Ne sírj. Soha többet nem fogom, hagyni, hogy bármi ilyesmi történjen veled, rendben?- mondta a fiú, MJ pedig bólintott. Egy darabig, csak feküdtek egymás mellett és csöndben örültek egymás közelségének.

- Megan!- hallották hirtelen Kristi hangját.

- Igen?- kérdezte a lány.

- Megtennél nekem egy szívességet?

- Persze.- állt fel MJ és az ajtóhoz ment, hogy jobban hallja a nőt.

- Légy szíves menj be Candy szobájába és a szekrényében a felső polcon vagy egy barna doboz, amiben régi ruhák vannak. Azt hozd le nekem kérlek.- mondta a nő.

- Máris!- felelte MJ, majd átment a lány szobájába. Kinyitotta a szekrényt, majd leemelte a dobozt. A polc olyan magasan volt, hogy MJ nyújtózkodva is csak nehezen érte el, így véletlenül levert egy másik dobozt is, amiből egy fekete zacskó esett ki. A lány lehajolt hogy visszategye, de akkor a fekete zacskóból sok kicsi átlátszó tasak esett ki, amikben fehér por volt. MJ nem akart hinni a szemének. Ugyan nem volt szakértője a témának, de abban biztos volt, hogy Candyce nem porcukrot rejteget a szekrényében. A lány a nyitott ablakon keresztül tisztán hallotta, hogy a három lány hazajött, ezért gyorsan összeszedte a kis zacskókat és visszatette a helyére, egyet azonban a nadrágzsebébe csúsztatott.

- Te meg mit keresel itt?- kérdezte Candyce az ajtóból. MJ remélte, hogy a lány nem vette észre, amit az előbb csinált.

- Én csak ezt a dobozt viszem le Kristinek…- felelte a lány.

- Aha. És mégis ki a franc kért meg rá?

- Ő maga…- mondta MJ egy szem forgatással.

- Ne szemtelenkedj velem te kis béka!- felelte ingerülten Candy és megint rántott egy hatalmasat a lány haján.

- Fejezd már be ezt!- ordított rá MJ.

- Hoppá…látom Adam téged sem kímélt…- nevetett fel gúnyosan a lány.

- Na most már elég legyen!- szólt az ajtóból Timo.

- Na mi van Megan, egy este két pasival? Nem vagy te egy kicsit kapzsi?- gúnyolódott még mindig Candyce.

- Fogalmad sincs róla, hogy mi történt…- felelte MJ, majd kikerülte a lányt és kiment a szobájából.

- Ez a csaj borzalmas.- mondta Timo.

- Borzalmasabb mint gondoltam…Ezt találtam a szobájában.- húzta ki a zsebéből a kis zacskót a lány.

- Ez az, amire gondolok?- kérdezte a fiú hitetlenül.

- Hát az biztos, hogy nem porcukor…

- És megmutatod Kristinek?

- Szerintem joga van róla tudni…- felelte a lány, majd lement a lépcsőn, hogy átadja a nőnek a kért dobozt.

- Megtaláltad?- kérdezte Kristi mosolyogva és elvette a lánytól a dobozt.

- Nem volt nehéz.- felelte a lány – Viszont találtam még valamit, amiről úgy érzem, hogy tudnod kell…

- Micsodát?- kérdezte a nő kíváncsian, mire a lány a kezébe adta a tasakot.- Ezt meg hol találtad?

- Véletlenül levertem egy dobozt Candyce szekrényében és abból esett ki…de nem csak ez az egy van…- felelte MJ. Kristi egyáltalán nem tűnt meglepettnek.

- Értem. Most már nyugodtan visszamehetsz. Ezt pedig majd én elintézem.- mondta a nő.

- Rendben van. Sajnálom, de úgy éreztem, hogy tudnod kell róla…

- Semmi baj. Jól tetted. Jó éjt nektek.- mosolygott kedvesen Kristi a lányra, aki visszamosolygott rá, majd felment az emeletre.

- Na, mi volt?- kérdezte Timo.

- Furcsa volt. Egyáltalán nem tűnt meglepettnek.- felelte a lány és bemászott az ágyba, barátja mellé.

- Szerinted tudott róla?- kérdezte a fiú, miközben átölelte MJ-t.

- Nem hiszem. Dan szerint teljesen tiszta. Még csak egy parkolási bírság se, nem hogy drogkereskedelem. Mindenesetre Kristi azt mondta, hogy majd ő elintézi.- mondta a lány, majd leoltotta a lámpát.

- Jó éjt Kicsim!- mondta Timo és hosszan megcsókolta a barátnőjét.

- Neked is- felelte a lány.- Szeretlek.

- És is téged…